2021. január 15., péntek

ÚJ MAGYAR OLDALAK -ÉS VILÁG NET HÁTTERE

Alig egy hónap alatt két magyar közösségi portál is felbukkant – vajon kik és miért hozták létre és hova tart a nemzetközi tudatipar? Évek óta nem működött hazánkban magyar közösségi portál, azonban alig egy hónap leforgása alatt már két új platform is lehetőséget biztosít regisztrációra. Az ismeretlenség homályából hirtelen felbukkanó social media felületekre regisztráló felhasználók talán nem is gondoltak bele abba, hogy mindezt kik és miért hozták létre. A PestiSrácok.hu tényfeltáró írását követően bízunk abban, hogy ezt a hibát többé nem követik el olvasóink. A Hundub és az iwiw.club ugyanis nem az, aminek látszik – legalábbis az általunk megismert információk ezt támasztják alá. December 10-én indult el az a magyar közösségi oldal, amiről a balliberális sajtóból szerezhettünk elsőként tudomást. A Hundub névre keresztelt “alternatív Facebookot” a Nyugatifény.hu – mely Gyurcsány Ferenc érdekeltségi köréhez erőteljesen köthető – billogozta meg jobboldali platformként és írt róla egy laza cikket, majd a 24.hu -n reklámozták az oldalt. Ezt szúrta ki a Hvg.hu, így gondolván, közeleg a karácsony, ők ingyen is írnak egy figyelemfelkeltő szöveget arról, hogy nahát, már a magyarországi jobboldali közösségnek sem kell tartania az oly sokszor emlegetett Facebook cenzúrától. A balliberális médiában megfuttatott információra felfigyelt a Magyar Nemzet is, akiknek sikerült elérniük a Hundub Kft. alapítóját, Pál Csabát, aki rövid interjúban fejtette ki, hogy egy iwiw-hez hasonló közösségi tér létrehozásán ügyködtek, mert úgy gondolták, szükség van egy olyan portálra, ahol bátran elmondhatják a véleményüket az emberek. A jobboldal zászlóshajójaként emlegetett lapban foglaltak elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a kormánypárti, Facebook által rendszeresen letiltott, digitális gulágra száműzöttek tömegesen kezdjenek regisztrálni az oldalra. Arra azonban nem is gondoltak, hogy vajon miért az ellenzéki gittegylet kezdi el futtatni azt az oldalt, aminek létrejöttéről miért nem azok az oldalak kezdenek el írni, akiket leginkább érint a Facebook folyamatos cenzúrája. A mámoros hangulatban nyilván el sem olvasták, mit tartalmaz a hundub adatkezelése, pedig lehet, hogy nem ártott volna. Mindent tudni akarnak a Hundub-felhasználókról A debreceni kft. által működtetett oldalra regisztrálók ugyanis önként átadták a lehetőséget arra, hogy mindent megtudjanak róluk és azt tárolják, felhasználják, továbbadják. Ha pedig ezt mégsem engedélyezné, akkor az csak szigorú feltételekhez kötve lenne kivitelezhető. És ez még csak a kezdet. Öveket bekapcsolni, rázós rész következik… A harmadik pont szerint: “amennyiben ön tagja bármely illegális szoftver-vadász csoportnak, vagy zenei kiadónak, vagy filmgyártó, szoftver kiadó, forgalmazó cégnek, vagy rendészetnek, vagy a RIAA-nak(ASVA), vagy ha ön kormányzati tevékenységet folytat, NEM ADUNK ENGEDÉLYT AZ ÖN RÉSZÉRE, hogy regisztráljon az oldalra, vagy bármilyen tevékenységet folytasson a szerveren, szerverrel kapcsolatban, amíg azt a üzemeltető felé nem jelzi írásban a kérdéses intézkedés előtt 72 órával, email-ben vagy levélben a üzemeltető felé! Ha ön mégis így tesz, azzal megsérti a 431.322.12 számú, az Interneten Alkalmazott Magánjogi Törvényt és a Személyes Információ és Elektronikus Dokumentumok Védelméről szóló törvényt. Itt azért érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért kellene külön engedélyt kérni, ha ilyen célból regisztrálna valaki az oldalra és mi az a törvény, amely ezt lehetővé teszi?! A Google-keresőben azonban nem található erre vonatkozó találat, csak ez olvasható: “The Internet Privacy Act is a non-existent and fictitious law cited by websites that conduct illegal activities in order to deter organizations that look to prosecute such activities”. Vagyis egy nem létező törvényre hivatkoznak, amire egyébként előszeretettel hivatkoznak azok az oldalak, amelyek leginkább illegális tevékenységet folytatnak. Felmerülhet kérdésként, hogy az oly régóta várt hazai cenzúramentes kibertérnek vajon miért kellett ezt odabiggyesztenie? Napok óta elérhetetlen a Hundub – panaszkodnak a felhasználók közül többen, akik még csak nem is sejtik, hogy ez talán mégsem akkora probléma, mint képzelik. A Hundubról a magyar médiában elsőként a nyugatifény.hu-oldalon olvashattunk, akik arról írtak, hogy egy új, jobboldali közösségi platform jött létre, majd ezt követően reklámként találkozhattunk a Hundubbal. Némiképpen érdekes, hogy ezt szúrta ki több más orgánum a balliberális gittegyletből, akik szuperszónikus sebességre kapcsolva adtak hírt róla. Ekkor kezdték el felfedezni és regisztrálni rá a Facebook-cenzúra miatt kiábrándult jobboldali emberek, majd amikor a Magyar Nemzetben is megjelent egy interjú a Hundub Kft. tulajdonosával, akkor igazi dömping kezdődött. A Hundub tulajdonosi körének azonban elfelejtettek utánanézni, bár már az is beszédes volt, hogy az első politikai párt a Momentum volt a regisztrálók sorában. A Hundub Kft. tulajdonosa azt mondta, hogy az iwiw-hez hasonló portált akartak készíteni, a két debreceni, ezidáig ismeretlen srác önként összedobta rá a pénzt, szeptemberben céget alapítottak, decemberben pedig már el is indult az oldal. Mi december 22-én készítettük ezt a képernyőfotót, amit Önök közül bárki megtehetett volna, ha rákattint az oldal forráselemzésére: “We are Anonymus…” A Hundub forráskódjában ott volt az Anonymous üzenete, ami már akkor gyanússá vált, hiszen több mindent is jelenthet: könnyen feltörhető az oldal, esetleg maga az Anonymous neonbolsevik hackerhálózat áll mögötte, de a legvalószínűbb oka az lehet, hogy hihető legyen a fedősztori, miszerint a debreceni kft. tulajdonosai amatőr módon oldották meg a cenzúramentes digitális platform létrehozását, tehát nem profi csapat munkája áll mögötte. Ez egyébként a Facebook templatekhez nagyon hasonló elemekből felépített oldalról totálisan elhihető a lelkes amatőrök számára, de az, hogy ezt miként is tűrte Zuckerberg algoritmusa, az rejtély. Egy informatikai szakember szerint a Facebook algoritmusai folyamatosan pásztázzák a netet és egy ilyen esetben azonnal eltüntetnék az engedély nélkül felhasznált elemekből összeállított oldalt. Az sem a véletlennek köszönhető, hogy a regisztrációhoz feltűnően kevés információt kér az oldal, bárki néhány másodperc alatt felhasználóként jelenhet meg. A Hundub tulajdonosai. Az Opten adatbázisában fellelhető információk alapján nem csupán két debreceni férfi a tulajdonosa a kft-nek, hiszen abban a Murmurati Limited is érdekeltséggel rendelkezik. ( Európai Egyedi Azonosító Európai Egyedi Azonosító: HUOCCSZ.09-09-031945 Bejegyzés kelte: 2020.09.01. Hatályos: 2020.09.01. – … 60/1 1(09). ) Persze rögtön elvitte a figyelmet az a tény, hogy Belize-ben van regisztrálva és offshore cég, a hazai kézbesítési megbízottjuk pedig egy olyan személy, aki számos más céggel áll kapcsolatban és nem túl pozitív a besorolása eddig tevékenysége alapján. Az elmúlt napokban több cikk is foglalkozott a Hundub-bal, így a már megjelent információkat nem vesszük górcső alá. Viszont fontos információ, hogy a hirtelen felbukkanó oldal cloudflare mögé rejtett, nem csupán a cég befektetője van rejtve egy offshore mögé, hanem szinte minden, ami alapján megtudhatnánk, pontosan kik is üzemeltetik. És mi az igazi szándékuk ezzel. ADATHALÁSZAT, PROFILOZÁS ÁLLHAT A HÁTTÉRBEN Egy átlag felhasználó ugyanazt az emailt, telefonszámot és nem változó ip-címet használ, ami alapján a hundobosok szép kis adatbázist építhetnek a politizáló felhasználókról – persze csakúgy, mint a Facebook. Ennek az (is) a veszélye, hogy az IP-cím alapján visszakövethető a felhasználó címe, ami a választásoknál a szavazókörökben való csalási esélyt növelheti, a szavazólapok hamisításának módszerei között ezt is láthattuk Amerikában. Ráadásul megvan a komplett kapcsolati hálójuk is a felhasználókról, az adathalászat efféle verzióját Gyurcsány kampányában is láthattuk – erről itt írtunk, akinek szintén nem erőssége a törvényes adatkezelés, magasról tesz a jogszabályban foglaltakra. Az adatbázist viszonylag hamar felépítették, és mindehhez nem kellett sok: megfuttatni a médiában, majd most maszatolni a felelősséget a két debreceni srác körül, akik azt mondták, hogy ők nem tudták, hogy a társuk, azaz a Murmurati Ltd. offshore cég lenne… A “magyar Facebookrólról” már külföldi portálokon is írnak, példéul itt, ahol a Magyar Nemzet cikkét gyakorlatilag forrásként említik, ami elég kemény. Viszont azt is írják, hogy egészen biztosan nem magyar háttérrel rendelkezik az oldal, hiába próbálnak annak tűnni. S hogy miért amerikai szerverparkokban tárolják az adatokat? Az amerikai szabályozás megengedőbb, mint az európai, ott könnyebben eladhatók azok az adatok, melyeket rólunk gyűjtenek. A digitális világban a meggyőzés architektúrái milliárdos nagyságrendben építhetők fel és egyesével megcélozhatják, következtethetik, megérthetik az egyénekről gyűjtött információt arra, hogy például rájönnek az érzékeny témáinkra, amikkel felkelthetik az érdeklődésünket és ez még tényleg csak néhány lehetőség abból a tárházból, amire használják a rólunk gyűjtött adatokat. Néhány infó: a Hundub.com előbb regisztrált domain egyébként, mint a hundub.hu. Hundub.com domain lefoglalása: 2020. 07. 09. , a társaság alakulásának dátuma: 2020.08.27. Bejegyzés dátuma: 2020.09.01. 2542913050_DOMAIN_COM-VRSN Registrar WHOIS Server: whois.PublicDomainRegistry.com Registrar URL: http://www.publicdomainregistry.com Updated Date: 2020-07-09T15:10:44Z Creation Date: 2020-06-30T18:48:30Z Registry Expiry Date: 2021-06-30T18:48:30Z Registrar: PDR Ltd. d/b/a PublicDomainRegistry.com Registrar IANA ID: 303 Registrar Abuse Contact Email: abuse-contact@publicdomainregistry.com Registrar Abuse Contact Phone: +1.2013775952 Domain Status: clientTransferProhibited https://icann.org/epp#clientTransferProhibited Name Server: JOURNEY.NS.CLOUDFLARE.COM Name Server: MORGAN.NS.CLOUDFLARE.COM DNSSEC: unsigned URL of the ICANN Whois Inaccuracy Complaint Form: https://www.icann.org/wicf/ A hundub.hu-t09.04-én ffoglalták ledomain: hundub.hu record created: 2020-09-04 18:25:02 Tovabbi adatokert ld.: http://www.domain.hu/domain/domainsearch/ For further data see: http://www.domain.hu/domain/English/domainsearch/ Domain név: HUNDUB.COM Nyilvántartási tartományazonosító: 2542913050_DOMAIN_COM-VRSN Regisztrátor WHOIS szerver: whois.publicdomainregistry.com A regisztrátor URL-je: www.publicdomainregistry.com Frissítve: 2020-11-03T02: 30: 52Z Létrehozás dátuma: 2020-06-30T18: 48: 30Z A hivatalvezető regisztrációjának lejárata: 2021-06-30T18: 48: 30Z Nyilvántartó: PDR Ltd. d / b / a PublicDomainRegistry.com Hivatalvezető IANA azonosító: 303 Domain állapota: clientTransferProhibited https://icann.org/epp#clientTransferProhibited Nyilvántartó állam / tartomány: Hajdu-bihar Regisztráló irányítószáma: GDPR Nyilvántartó ország: HU Technikai e-mail: Névszerver: journey.ns.cloudflare.com A névszerverek az ns3.tarhelypark.hu-val válaszoltak az IP-től 185.111.89.11-ig, nem azonosak a SList-lel.SList: 185.111.89.11: ns1.tarhelypark.hu, ns2.tarhelypark.huCsak egy érvényes SMTP-kiszolgáló létezik. ISP Latin-amerikai és karibi IP-cím regionális nyilvántartása, Gazdanév (ek) ns3.lacnic.net, Domain név lacnic.netOrszág: Uruguay, Város:Montevideo, MontevideoI P visszaélési jelentések a 200.3.13.14 verzióhoz : Ezt az IP címet összesen 2 alkalommal jelentették 2 külön forrásból. Névtelen 2020. október 21 Nem jó. DNS-mérgezés hackelés Névtelen 2020. szeptember 08 PROTOKOLL-DNS TMG tűzfal kliens hosszú gazdagép-bejegyzés kihasználási kísérletTovábbi részletek itt: https://ip-46.com/23.239.214.0 MEGÉRKEZETT AZ IWIW.CLUB IS A hundub mellett decemberben elindult az iwiw.club, aminek a pontos tulajdonosi háttere szintén lekövethetetlen. A megadott telefonszámra rákeresve juthatunk el a OL Munkaidő Kft-hez, akik 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58 alatt működik. A telefonszám amúgy osztrák, de a facebookon közzétett kommentek alapján magyarok csinálják. Az iwiw.club adatlapja szerint 2015 – ben alakultak, majd most éledtek fel, 2020 augusztusának végén, amikor a Hundub megalakult és a Hundub-körüli viták kipattanásának idején kezdtek felpörögni. Domain Name: iwiw.club Registry Domain ID: D1262813-CLUB Registrar WHOIS Server: whois.opensrs.net Registrar URL: www.opensrs.com Updated Date: 2021-01-03T04:25:13Z Creation Date: 2015-01-08T19:11:58Z Registry Expiry Date: 2022-01-07T23:59:59Z Registrar: Tucows Domains Inc. Registrar IANA ID: 69 Registrar Abuse Contact Ema Lefordítva: 2015 január 8-án regisztrálták a domaint, majd ezt most, 2021. január 3-án élesítették újra. A kérdés persze itt is felmerül, kik állnak a háttérben és vajon miért most indították el az oldalt újra? Ennek megválaszolását olvasóink fantáziájára bízzuk, az újjávarázsolt iwiw ugyanis szintén lekövethetetlen háttérrel bír. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem lehet saját platformot indítani, cenzúra nélkül, talán nem is olyan nehéz a válasz, ha belegondolnak abba, kik uralják a digitális világ jelentős részét. NEM TE DÖNTÖD EL, HOVÁ KATTINTASZ A big data és a gépi tanulás révén minden állapotfrissítésről, amelyet valaha beírt, minden Messenger-beszélgetést, minden helyet, ahonnan bejelentkezett, az összes fényképét, amelyet ott feltöltött megőrzik és elemzik. Magyarán az történik, hogy az összes ilyen adatot feldolgozva ezek a gépi tanulási algoritmusok megtanulják megérteni az emberek jellemzőit. Leginkább nem attól kell tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia önmagától mit fog tenni velünk, hanem az, hogy egyes hatalomi csoportosulások – politikai vagy üzleti céllal – miként fogják használni a mesterséges intelligenciát, hogy irányítsanak minket és manipuláljanak bennünket. A szabadságot és méltóságunkat a közeljövőben veszélyeztető technológia nagy részét olyan cégek fejlesztik, amelyek az adataink rögzítését és értékesítését, valamint a hirdetőkre és másokra fordított figyelmünket eddig is világszerte elvégezték: ez leginkább a Facebook, a Google és az Amazon… A NAGY TESTVÉR MINDENT TUD RÓLAD Békés Márton: Antikibernetika című tanulmánya már 2016-ban vészjóslóan írta le, milyen következményei lehetnek a társadalomra nézve annak, hogy azok a bizonyos algoritmusok már döntést is hoznak, ami felveti az egész élet, benne a politika kibernetikai alapra helyezését. Egyre több mindenre terjed ki az algoritmikus szabályozás, ami végsősoron a Szilícium-völgy politikai programja. A kérdés: kié az adat, ki hoz ennek birtokában döntéseket, ki számoltatja el a döntéshozókat, és nekik honnan van legitimációjuk? Békés Márton felidézi: William Burroughs prófétának bizonyult, amikor 1978-ban ezt írta: „Az ellenőrzés ma teljeskörű. Már a lázadás gondolata is idegrendszerileg lehetetlen. Nem kell hozzá rendőrség, pszichológiai felügyelet sem […] Ha nincs többé ellenzék, az ellenőrzés feleslegessé válik. Kérdéses azonban, hogy az ember vajon túléli-e a totális kontrollt.” A témával részletesebben egy következő írásunkban foglalkozunk majd, viszont fontos látni, hogy Mark Zuckerberg 2012-ben miként foglalta össze a Facebook célját egy Bloomberg-cikkben: A Facebook ismerni fog minden könyvet, amit valaha olvastál, minden dalt, amit valaha meghallgattál, minden filmet, amit valaha megnéztél, és a modelljeink meg fogják tudni mondani, melyik bárba menj egy ismeretlen városban, a bárban pedig a pultos a kedvenc italoddal vár majd, ha belépsz Ekkor még csak néhányan kapták fel a fejüket, hogy “mi van..?!” Pedig nem ártott volna jobban belegondolni, hogy ezzel Zuckerberg úr gyakorlatilag azt üzente: a Facebook minden adatot tud majd rólad. Még azt is, hogy mi a kedvenc dalod, italod, hova és kikkel jársz szórakozni, milyen könyvet olvasol és mi az érdeklődési köröd, hol dolgozol és hol tartózkodsz éppen. Az avast biztonsági ismertetője. Vajon miért is kell védeni magunkat? Ezekből az adatokból a Facebook algoritmusok pedig összeállítanak egy olyan előrejelzést, ami bizonyos üzleti köröknek vagy politikai szervezeteknek nagyon sok segítséget tud jelenteni abban, hogy nekik hasznuk legyen ebből. Pontosabban a rólad gyűjtött adatokból. S hogy ez mekkora lehetőséget rejt magában, már a Google története is sokat sejtető, az ominózus 2002-es áttörés után az AdWords lett a Google-cégcsoport legnyereségesebb részlege, 2019-ben már az egész Alphabet összes bevételének 82 százalékát, 134,8 milliárd dollárt a 2018-ban Google Ads-re átkeresztelt cég hozta. NOS, VAJON KINEK A TULAJDONÁBAN VANNAK A LEGNAGYOBB ÓRIÁSCÉGEK…? “De ahogy a Facebook és a Google egyre erősebb monopóliummá nőtte ki magát, az innováció akadályává váltak, és különféle problémákat okoztak, amelyekről csak most kezdünk tisztában lenni” – mondta Davosban elhangzott beszédében Soros György, majd gyorsan be is vásárolta magát a cégekbe. Soros a nagy részvényvásárlásokat a Soros Fund Management, a finanszírozó New York-i székhelyű befektetési vállalkozásán keresztül hajtotta végre. A vásárlások között 159 200 Facebook-részvény (31 millió dollár értékű), 250 000 Twitter-részvény (11 millió dollár értékű) és 54 500 Apple-részvény (10 millió dollár értékű) szerepel – mutatják a Security and Exchange Commission beadványai. A mintegy 18 milliárd dollár kezelt vagyonnal rendelkező Soros Alapkezelő számos vállalatban, köztük a Comcast, a Microsoft és az Amazon pozícióiban is előkelő helyen szerepel, így nem véletlen, hogy Trump elnök célpontjaivá váltak. De a Netflix és a Twitter sem maradhatott ki, így a világ legjobb technológiáit, valamint az ismeretekhez és információkhoz való hozzáférésük felett rendelkező cégekben lett vezető részvényes. Milyen véletlen, hogy pontosan ezek a tech-óriások tiltották le Trumpot, sőt, az Amazon a Parler.com alkalmazásnak sem biztosított szervert, egyszerűen megszüntette, mivel republikánus körök használták azt. TÖBB PER INDULT A BIG TECH ÓRIÁSOK ELLEN – ÖNÖK SZERINT TÖRTÉNT LÉNYEGI VÁLTOZÁS? Nem véletlen, hogy a Google ellen számos pert indítottak az USA-ban, de Franciaország is pert indított az Apple és a Google ellen. Az amerikai igazságügyi minisztérium adta be keresetét a Google ellen, mert szerinte a cég visszaél a monopolhelyzetével. A Google ellen indított trösztellenes pere az egyik legmarkánsabb kísérlet az Egyesült Államok kormánya részéről a piaci verseny védelmére a Microsoft 20 évvel ezelőtti történelmi jelentőségű pere óta. A vád szerint a Google visszaél azzal, hogy dominanciája van az online keresések és hirdetések piacán, és ezzel nem csak a versenytársait nyomta el, de a fogyasztók és hirdetőknek is árt. Az igazságügyi minisztérium szerint ez tisztességtelen módon ellehetetleníti a leendő versenytársakat, és maguk a hirdetők is esetleg átlagon aluli szolgáltatást kaphatnak, anélkül hogy lenne alternatíva. Arról a perről azonban mélyen hallgatnak, amit 2019 októberében egy magánszemély adott be a Big Tech óriások, valamint meghatározó demokrata politikus ellen. Obama,Nancy Pelosi, Clintonék neve mellett nézzék csak, kiket érint a per… Mindennek hátteréről és arról, hogyan jutottunk el idáig, következő oknyomozó cikkünkben írunk majd. Vezető kép: Pixabay

2020. október 2., péntek

ROMÁNOK IGAZ TÖRTÉNELME

Románia (aRumélia) története http://tortenelem-hu.hupont.hu/44/romania-arumelia-tortenete?fbclid=IwAR3wgJApjhI4QRQzLKJDGKRMvQi8xjZwSnUa1XXOlYAJJxnVad1B4_ESNKo A román (Havas vagy Román alföld) és az ukrán történelem közt sok a párhuzam. Mind két állam talmi történelmében keresi jelen legitimitásának gyökereit, azonban a románok nem „szlávok”. Mindkét állam lakosságának, az ukránnak és a havasalföldi románnak is az etnikai gyökerei a földrajzi területen őshonos népcsoportig, a roxalánokig visszavezethető. (Lásd előző fejezeteket: Ukrajna és a Lengyel királyságnál, illetve Szarmaták a Kárpát-medencei őseinknél.) A Havas-alföldi román, a történelmi tévhitek félresiklott identitása, amely az 1800-s évektől kerül bele a történelembe. Lényegében szarmata-szkíta-hun-magyar alán, besenyő, bolgár, kun, és arumán vlach, örmény, albán, azeri türk népek összessége. (Ide nem értendő földrajzi terület Erdély és a moldovai román Moldva.) Jelenleg olyan, mint „román nemzet” még az eltelt 200 év alatt sem fejlődött ki, mint pl. Oroszország esetében. Ezért csak román állampolgárságról beszélhetünk az esetükben. A jelenlegi Románia nem nemzetállam! A „románok” létrehozása kezdetben csak a Havas-alföldre korlátozódott, ezért elkülönülten Románia keletkezésében kizárólag e földrajzi terület történelmi áttekintésére szorítkozhatunk. A román történelemírás foggal-körömmel rakaszkodik az átvett erdélyi és moldovai történelemhez és ezt ön-történelmeként aposztrofálja egy latin-román történelmi jogfolytonossággal. Ellenben az évszázadok alatt e latin-(dáko)román kapcsolat csak 3-4 alkalommal lép érintkezésbe egymással a magyar történelmen keresztül. De lássuk a román medvét! Havas alföld korai történelmi áttekintése A Római-korban Románia (Havas vagy Román alföld) történelmi területét a mócok és a roxalánok lakták be. Ez volt Olténia és Munténia. És ide sorolják még Erdélyt, Transsylvánia néven, amely viszont a (dák) gepidák törzsterülete volt, valamint Moldvát. Ennek ismeretében a román történelemírás a dák(gepida)-római kontinuitással ellentmond saját magának. Miért is? Mert az Al-Duna északi oldalán az (rox)alán és a (dák)gepida törzsek szövetségben léptek fel a Római légiók hódításaival szemben. Ha római-román, akkor nem lehet dák, ha dák, akkor nem lehet római-román az (rox)alán. Továbbá a történelemírás szerint 275-ben, Róma feladja Erdélyt és a Havas-alföldet. Így az őslakosok és Róma közti asszimiláció nem jöhetett létre. Havas-alföld térképe a 14. században Sajnos nem találni olyan tanulmányt, amely a román lakosság genetikai vizsgálatát tárgyalná, olyat viszont igen, hogy Erdély - Transsylvánia (székely) lakossága genetikailag azonos a magyarral. Viszont a bolgár és a magyar nép közt nagyarányú antropológiai (amely nem azonos a genetikaival) hasonlóság található. Az arumán törzsek betelepítése a Kaukázusból a Balkánra is történelmi tény. Ők a „cincárok”: a vlach-ok, az albánok, bosnyákok, örmények, morlják ősi megnevezésükkel MakedonArman, Arman(örmény), MakedonRraman, Aruman, Amorlják. Románia más jelen nyelvekben Ruménia-ként szerepel. A középkori elnevezése is a török korban Rumélia az egész Balkán neve, ami az ókori arumán kaukázusi és kisázsiai népcsoportokig visszavezethető. A romániai római-román névátfedéssel csak egy nem létező latin római származást erőltetnek. A korai magyar nyelvben, a románra használt vlach és oláh eredetileg nem azonos etnikumot jelentett. A vlach betelepült „fekete” (azurkék) azerit (azerbajdzsáni albánt - karablach-t) és örményt, az oláh ó-alán-t, (alán-oláh) jelent. Ha külön alaptényként kezelnék a vlach és oláh etnikumot, akkor a történelemismeretek idevonatkozó része nem futna vakvágányra. Nyelvészkedve utána olvasva, a mai román és albán nyelv közös szókincsre épül, párhuzamos nyelvi elemekkel, és ez elég érv és bizonyítéknak tekinthető az arumán gyökereikre. Ezt a tényt erősíti egy arumán identitású kisebbségi hagyományőrző csoport ténykedése is a Balkánon. Továbbá "Albanológia nélkül nem lehet román nyelvtörténettel foglalkozni. Tanuljanak meg albánul, hogy aztán felfogják, hány balkáni nyelvet kell még megtanulniuk, hogy a Balkán nyelvi, történelmi, néprajzi és egyéb problémáiban eligazodjanak..."- Carlo Tagliavini olasz romanista. A nyelvi kérdés problematikája szerint az oláh a magyart, míg az arumán (vlach) az albán nyelvet beszélte. Erre példa lehet Románia fővárosának, Bukarest (Bucuresti) nevének jelentése: az albán nyelvátvételből a "bucu" „szépséges”.. (hely, nép ,törzs???) - Saját nyelvükön, ez a vlach (arumán) etnikumtól különböző népre utal. Latinos átírásban magyarul „hely ahol több a kenyér”. Magyar nyelvi átvétel szerinti jelentése búcsú- vagy pihenő hely. De más értelmezés szerint tök-földet is jelent. Ki-ki belátása szerint döntse el ezek alapján mit jelent Bukarest. Az arumánok különböző népcsoportok összessége, és az általuk belakott közép Balkán-i terület korai neve Valachia illetve Rumélia, és az Al-Duna folyásától délre eső területet, illetve a mai Albániát nevezték így. 275-ben telepítette be Bizánc saját alattvalójaként az arumánokat, de a korai történelem folyamán államformát nem tudtak felvenni.. Az azeri-turk gyökereik után néha nevezik turkiának is keleti források a területüket. Valachia nevét nem szabad összemosni Vallonia és Wales nevével, mint teszik olykor egy-egy etimológia tanulmányban. Az oláh alánok, azok a roxalánok, akik a mai Román-alföldön őshonosan éltek, és a területük Római-kor utáni neve Alánia. Történelmi axióma (sarkalatos ténye), hogy a szkíta rox-alánok szétszakadásából keleten (dél-Ukrajna) lesznek a (nem orosz) russzok, míg az Al-dunai rox-alánokból az oláhok. Majd az oláh - olahusz-ból az olasz az 1880-s években, mely történelmi és etimológiai kontinuitást adhatna a római-román történelmi elméletnek. De ne vágjunk az események elébe. A kardinális történelmi események a 275 és a 375-ös évszám között következtek be, Havas-alföld feladása és az úgynevezett vizigótok Al-dunai áttelepülése a Balkánra. Ha azt a hipotézist elfogadjuk, hogy a történelemírás szerinti vizigótok és Al-dunai alánok egy és ugyanaz a nép, akkor valóban fennállhatna a római-román kontinuitás, de… Ezek a római-alánok(vizigótok) fellázadnak majd végig dúlják az egész római birodalmat. Az ellátmány (élelem és zsold) elmaradása miatt felkelnek, kifosszák Bizáncot, majd harcolnak Róma oldalán a germán törzsek ellen. Utána Rómát is kirabolják, és a história szerint ez a 30 vagy 50ezer lélekszámú vizigót 40-50 év múlva (375-től 440-ig) már Spanyolországban alapít királyságot. Történetesen ma Spanyolországban a Katalónia (kat-alán - ellen-alán) földrajzi terület utal rájuk, a gótokra pedig Aragó(t)nia. Tehát így egy román-latin-(spanyol) kontinuitás fennállhatna. De ezzel az a gond, hogy ez a latin identitású alán vagy vizigót etnikum elvándorolt ősi földjéről, elhagyva az Al-dunai területüket. A hun-korszak után pedig az erdélyi gepidák fennhatósága alá került a Havas-alföld. Majd a gepida-kor összeomlásával az Al-dunai bolgárok, a besenyők, kunok birtokolták a területet akikre már nem érvényesül ez a latin kontinuitás. A keleti végeken a kunok, bolgárok és a magyarok közti konfliktusokra lásd pl Szent László király legendáit. Másik anakronisztikus (időben eltévelygő és újra visszatérő encititás) hipotézis, mely szerint a katalánok az elkalandozott és ott letelepült hunok leszármazottai. Ez az elmélet helytálságos, mert azon szarmata-szkíta rokon népről van szó, akik valami oknál fogva a hunszövetségéből kihátráltak. A mai román mentalítás vlach-okmár itt tetten érhető. A hunok, Bizánctól kérték is kiadatásukat, illetve üldözték is őket ezért, főleg Attila király idejében. Ezzel itt, az egyetemes román történelemírás római dáko-román történelmének a vége. Persze keresik történelmi kapaszkodóikat saját román identitásuk megteremtéséhez. De az oláh és vlach népelnevezéseket a románok pejoratívnak és sértőnek veszik, és elvetik az arumán hagyományőrző kisebbségi csoport törekvéseit is. (Kép: Vlach-ok) Havas-alföld, középkor A román állami-történelemírás második szakasza a XIII. századtól kezdődik. Egy évezred kihagyás után az egyetemes történelemírás első feljegyzése szerint 1207-ben "Kaloján bolgár cárt a bolgárok és a vlachok királyává koronázták" a kelet Balkánon. (Ebből levonható az a következtetés hogy 1207-ben a vlach már jelentős lélekszámú népcsoport volt.) E helyett a románok kötik az ebet a karóhoz, hogy a Havas-alföldi Litovoi vajdaság, amely az 1241-42-s tatárjárás után fellázadt a magyar befolyás ellen, a román történelem része. Ekkor indulhatott meg délről a vlachok, arumánok áttelepülése, a tatárdúlás miatt félig elnéptelenedett Havas-alföldi kun-országba, Kumániába. Ezen nincs semmi csodálkozni való, hiszen mind a két nép részben a Kakukázusból gyökerezik, és nincs köztük egetverő kulturális és identitásbeli ellentmondás sem, viszont nyelvi és vallási eltérések kialakultak az évszázadok során. Havas-alföldön elindult a kisebbségi etnikumok (Basaráb:= „alacsonyabb rendű” letelepedett népek) asszimilációja. Viszont a Litovoi vajdaságnak volt történelmi előzménye. A viharos életű II. András magyar király 1216-os keresztes hadjárata a Jeruzsálemi szentföldre. II. András expedíciós seregét a német-lengyel lovagrend, a (pomerániai) Teuton lovagok képezték. II. András, a hadjáratban való részvételükért a Barcaságot Barca-föld térképe 1530 (kép, németül Burzeland) adományozta a Teuton lovagoknak, feladatul pedig a Havas-alföldi kunok elleni katonai védelmét és keresztényhitre való áttérítésüket bízta. (Az adománylevélből kiderül a magyar-kun viszály továbbra is fennáll.) II. András germán hegemóniájának következménye lett a szász betelepítés Erdélybe. Azonban ez a vállalkozás csődöt mondott. A Teutonok - a pápa által is támogatott - önálló államalapítása miatt, kard által kellett kiverni a német lovagrendet Erdélyből. - Ez volt a román állami történelemírás szerint az első román függetlenedési lázadás a magyar befolyás ellen. A teuton lovagrend, akiket a lengyel királyság fogadott be, létrehozta Livoniát (Lettország) a későbbi német(teuton) keresztes lovagrend-államot a Balti térségben. Türingiai Salzai Hermann, aki államot akart az állambanNémet-Teuton lovagrend címerpajzs Kép:Türingiai Salzai Hermann, aki államot akart az államban és a Német (Teuton) keresztes lovagrend címerpajzsa. A litov és letov-livon közt névazonosság fedezhető fel, és maga a Litovo(n) és a Barcaság (Brassó) ugyanazt a földrajzi területet fedi. Sőt, tovább menve a történelemben II. András fia és utóda IV. Béla a tatárjárás után, 1247-ben a Johannita lovagrendnek adományozza lényegében a Havas-alföld nagyrészét. A kiadott okirata szerint ez alól kivétel a Litovoi vajdaság amelyet „meghagy az oláhok”-nak, valamint az oláh (alán) kenéz területe. Az adománylevélben Litovoi„terra kenazatus Lytuoy” (Litvoi kenézség földje) formában szerepel. Litovo-ba a teutonok szászokat telepítettek - akik maradhattak a Barcaságban, és alattvalói kiváltságokat kaptak a magyar királyságtól az alánokkal együtt. (Ez okoz egy kis etnikai képzavart, mert a kunokat az oláhokkal, az oláhokat a vlachokkal is azonosítják a történelem során, és még vannak köztük besenyők, uzok, akik olykor bolgár kunok. A „tatárjárás” hatalmas etnikai kavarodást teremtett a térségben. Lényegében a Havas-alföldi vlachokat és a kunokat „adományozza” IV. Béla a Johannita lovagrendnek.) Továbbá kialakul a Magyar királyság déli és keleti vidékén a vajdasági hátárvédelmi rendszer is. Havas-alföldön a vajdaságok népességét a kunok, oláhok, vlachok adták, az uralkodó réteget a Johannita lovagrend - javarészt (frankodon) normannok tették ki, de a magyar nemesség rétegeiből is kerültek ki vajdák. A kunok közben egyfajta etnikai kapoccsá váltak a mongolok és a magyar királyság közt is. Ilyen pl IV. Béla unokája IV. (kun) László királyunk (1272-1290), kinek anyja a kun (de inkább besenyő) Erzsébet volt, és előnyben részesítette a nomád kun életmódot és szokásokat a királyi udvartartással szemben. A kunok - besenyők másrészt a mongol-tatárokkal is asszimilálódtak. Besenyő(kese alán) - kun anomália:(Kép: egy besenyő harcos, illusztráció) Legelején is azonnal felejtsük el azt a történelmi böszmeséget, hogy a honfoglalás az Besenyő harcos - illusztrácóázsiai besenyők magyarok elleni támadásának volt a következménye. A besenyők történelme (utána kell olvasni) azonos a magyarok korai történelmével, a vérszerződés részesei ők is - egyes elméletek szerint a Jenő, a Keszi és a Kér törzs. D. Kenese Erzsébet a kutatásának következtetését így fejti ki: „a (pechegen= besegen) besenyő (8 törzs) törzsek a magyar törzsek egyenjogú társa és vérköteles szerződés szerint foglaló nem”. Dél-Ukrajna ősi (kese) alán népét, régészeti leleteik után „Pechegen”-nek nevezik, akik a nekünk ismertetett históriák szerint a magyarok ellenségei voltak. (A rómaiak sárga alánoknak nevezték a besenyőket.) A korai besenyő-magyar ellentétre nincs semmilyen ténybeli bizonyíték, viszont arra van, hogy ők a magyarok oldalán harcoltak, támadták Bizáncot, szálltak szembe a varég vikingekkel, esetenként a bolgárokkal és a kunokkal. Azonban a kunokra sok esetben igaz mind az a történelmi leírás, amelyekkel a besenyőket valótlanul illetik, és hogy ellenségesek voltak a magyarok szemben. A besenyők a sárga (kese) alánok, míg a (fekete)kunok és (kék)uzok az ázsiai (Ó)bolgárok rokon népei, akik a Kaszpi-térség Kusán birodalmában el(azeri)türkösödtek, de nem akartak iszlamizálódni. Nekik megvolt a saját (nesztoriánus) anya-istenhitük, kelyheseknek is nevezték őket. Közép-Ázsiában perzsa közvetítéssel a nesztoriánizmus volt a bevett vallás egészen az iszlám hódításáig. A magyar-besenyő (kese alán) kenyértörés István királyunk alatt következett be, mely szerint a besenyők nem akartak katolicizálódni. Ezért vissza (ki) vonultak a mai Moldovába (beszerábia), és a Jenő törzs (Kisjenő = Kisinyov) égisze alatt létrehozták fejedelemségüket. Moldovai besenyők magyarjai előbb a kunokkal, uzokkal asszimilálódtak, a tatár, később a török alatt oldódtak, majd az 1800-s évektől próbálják románosítani őket. Mindesetre önálló identitásukat megőrizték, mind annak ellenére, hogy Beszerábián később az orosz-szovjet és a román osztozkodott. Ma kelet Beszerábia Moldova néven önálló állam a Prut és a Dnyeszter folyók közt, míg nyugat Beszerábia Moldva néven Románia része. Kun lovasszobor Kunhegyes Kun lovasszobor , Kunhegyes. A kunok eredtileg nem használtak kengyelt. A tatárdúlás ideje után, a közép Ázsiai kunok beazonosítottan a Havas-alföldön honosodtak meg és a földrajzi területet róluk Kumániának majd Valachiának nevezték. 1480-s években Erdélyt már úgy írják le, hogy két oláh-ország határolja. Délen a kunok, keleten a besenyők. Azok a kun, uz és besenyő törzsek és családok, akik átvették a katolikus vallási liturgiát, később visszatelepültek a Magyar királyság Kárpát-medencei területére. A Johannita lovagok (link: ajánlott olvasmány) közt sem volt mindegyik szentéletű, és sejthető, hogy a történelem folyamán a névtelenségből kiemelkedett, ismerté vált egy-egy történelmi személy is vérszerinti leszármazottjuk lehet (pl az Árpádház kihalása utáni kiskirályok közt is). A Johannita lovagrendet 1307-ben (szép) Fülöp francia király koncepciós per útján felszámolta, így a Havas-alföldi Johannita lovagoknak is az üldöztetés miatt színt kellett váltani. Ki ilyenre, ki olyanra. Ő belőlük lettek a bánok, nádorok, vajdák, kik tudás, pénz, fegyver, páncél, és hatalom birtokosi lettek a határvidékeken, de legitimált birtokhoz (területhez) csak adománylevéllel juthattak (pl. IV Bélától). Innen emelkedtek ki a történelemben a Hunyadiak (Erdély vajdája), Kapisztrán János, Zrínyiek, Frangepánok, Cilleiek, Garaiak, Héderváriak. És hogy szerb-bosnyák despotát is említsünk a Brankovicsok, Kotromanicsok (Tvrtko). Mivel az összeesküvést a Johanniták ellen a római pápa közreműködésével hajtották végre, ezért a Balkánon élő (szerb-román-bosnyák) keresztes lovagok megmaradtak a görög-ortodox-hitvallás mellett. Johannita (Szent János Ospitályos) lovagrend eredeti címereMódosult Johannita fehér vágottkereszt.Máltai (Johannita) lovagrend keresztje 1.Johannita (Szent János Ospitályos) lovagrend eredeti szinbóluma. 2.Módosult fehér vágott kereszt , amely szinbólizálja a Johanniták elleni összeesküvést. 3. Máltai (Johannita) lovagrend keresztje A Johannitákon keresztül, a nem katolicizálodott és iszlamizálódni sem akaró (basarák) „szolga-népek” kunok, oláhok, vlachok, arumánok vagy beolvadtak - mai szóhasználattal - egy román (értsd Havas-alföld) ortodoxvallási identitásba, vagy megmaradtak az úgynevezett "magyarságtudatnál". E "balkáni" vallási és függőségi viszonyok káoszában, érdekből alakult ki, nevezzük nevén, a „román mentalitás”. A mai Bosznia lakossága, a török hódoltság 500 éve alatt tért át csak a mohamedán hitre. A bolgárok második állama 1185-1396 közt, önálló saját vallású erős állam volt a Balkánon, és a török uralom alatt is megőrizte identitását. Mátyás király uralkodása (1458-1490) alatt Róma okozta a kunok, besenyők elleni legnagyobb etnikai és identitásbéli félreértést. Mátyást mind a Havas-alföldön, mind Moldovában is elfogadták királyuknak. Mátyás király és a Hunyadiak szármázását itt nem elemezve, vélhetően sárga alán gyökerekkel is bírtak, és a korai hun tradíció szerint a keleti szárnyból emelkedtek ki. Őt viszont ezért a nyugat nem kedvelte. Mátyás király kortársa volt II. Pius pápa, aki pápasága ideje alatt mindent elkövetett a török-iszlám hódítás megállítására, sikertelenül. /Enea Silvio Piccolomini, II. Pius néven római pápa (1458-1464) korának legnagyobb humanista műveltségű egyénisége, költő, utazó, életrajz és etnográfia író. Pápaként elkötelezte magát egy új keresztes lovagrend létrehozása és egy török elleni hadjárat megszervezése mellett./ II. Pius pápa a magyar királyt is próbálta rávenni egy török elleni hadjáratra, Mátyás viszont a Német-római birodalom császára szeretett volna lenni Luxemburgi Zsigmond nyomdokain. A nehezen szerveződő török elleni koalíció végleg elbukott Pius halála után. A Nyugat-európai elit pedig Mátyást familiárisan próbálta alacsonyítani és barbárok királyának deklarálták. Mire Mátyás felfogadta az itáliai Bonfinit, hogy írja le a magyarok történetét. Persze a kor elvárásainak reneszánsz szellemiségében, úgy, hogy Mátyás király a német-római elit kívánalmainak is megfeleljen, aki családrang szerint is alkalmas német-római császárnak. Bonfini átértelmezve és hivatkozva II. Pius pápa lentebbi etnográfiai leírására, Mátyást a római származású oláhok, a néhai Nagy Károly erdélyi germán kolóniájának, és Attila hunjainak királyaként írja le. Azaz felemelte történelemírásában német-római császári és hun királyi örökössé. Ez mind így igaz is, meg nem is, és minden bizonnyal megfelelt volna Mátyás király elvárásának, de sajnos Ő már nem élhette meg ezen leírt méltatást. II. Pius pápa, etnográfiai leírása szerint „a területet belakó magyarok, székelyek, szászok és vlachok közt ostoba harc dúl. A székelyek az antik hunok leszármazottjai, és ugyan azt a nyelvet beszélik, mint a magyar. A szászok a (frank) Nagy Károly kolóniája. A Walachokat (értsd alatta arumánok) Római-birodalom evakuálta (a Balkánra), az oláhok (alánok) magyarok (olahus hungaria). Walachia neve a római Flaccusok nevéből ered…” Azonban a kunokat és a besenyőket nem írja le külön népként, de mégis „Transsylvániát két oláh ország határolja”. A "két oláh-ország" a kunok és a besenyők, akiket II. Pius alánoknak (oláhusoknak) nevez, és összemos a Római-birodalom idején betelepített vlachokkal (arumánokkal). A kunok és besenyők (sárga alánok) oláhosításával nem is lett volna olyan nagy baj, ha nem rómaisítják őket arumán módra, Walachiában (Havas-alföldön). És a kettő etnikum összemosása közt ott a kirívó történelemi félreértés, mert az oláh és az „arumán” vlach nem egy nyelvet beszélt. Mai értelemben az oláh magyarul, a vlach albánul beszélt. Viszont II. Pius pápa ebben az etnográfiai leírásában megerősíti azt a történelmi tényt, hogy a Rómaiak 1 évezreddel (275 vagy 375) korábban betelepítettek idegen (arumán) népeket a Balkánra. Tehát értelemszerűen a vlachok (arumánok) nem a rómaiak vérszerinti leszármazottai. A mai román történelemírás azonban ezt a középkori leírást is kiragadja, félreértelmezi. Erre való hivatkozással is a mai románokat a rómaiak leszármazottaiként definiálja, mely minden történelmi és etnikai, identitásbéli alapot nélkülöz. A román frankodon szimpátia azonban vitathatatlan a Johanniták jelenléte miatt. A Havas-alföld 1526-tól gyakorlatilag török függőségbe került 1810-ig. A török idők alatti történelmi epizódokat mellőzve, de alatta sem volt lehetőség egyfajta római kontinuitás fenntartására, sem egyfajta román identitás megteremtésére a kun és vlach népeknek. A történelmi korokban beilleszkedni és alkalmazkodni képtelen, de lázadni hajlamos lakossága mindig is problémát okozott nem csak Közép-Európa és a Balkán térségének, hanem a töröknek is. Ezt a fajta alkalmazkodási mentalitást a kínai történelem zsüan-zsüannak nevezte. Britismuzeum: A kutyafejűtatár ábrázolása/ Kép: Britismuzeum: A tatárszörny ábrázolása. Azaz a "lófejű kun" avagy a "kutyafejű tatár". Az egykor közép Ázsiában élő, a kínaiak által zsüan-zsüannak nevezett népcsoport - mely azonos lehet a fekete kunokkal - kínai történelmi leírások szerint, a „türkök elöl menekült nyugatnak a 6-7 században”. Feltételezések szerint az iszlám Közép-ázsiai térhódítása miatt. Továbbá kínai leírások szerint igen gyakran hadat viseltek Kína határain, és ők a hunokkal ellentétben nem használtak kengyelt. Időnként őket ál-avaroknak illetve kései uaroknak említik történelemforrások. A magyar történelmi-nyelvemlékezet fekete kunokként különíti el őket, de a „tatárjárást” követően „kutyafejű tatár” pejoratív kifejezés is használatos volt rájuk, ami asszociálható a kurdokra is - „Kurd-farkasok”. A valach-volcus-wolfus-farkas etimológiai szóképződés is erre enged következtetni. De azt nyugodtan kizárhatjuk, hogy Róma legendás alapítóit, Romoluszt és Rémuszt egy Közép-ázsiai kurd farkas nevelte fel. / Infiintarea Romaniei Vallás és etnikum: Románia azaz Valachia, vagyis Havas-alföld történelmének első tudományos feldolgozása Engel Jánosnak köszönhető 1794-ben. (Geschichte der Moldau und Walachei./ Wien, 1794.) Ezen elméletre reagálás volt Majoros Peter cenzor „tudományos creatio”-ja (Istoria pentru inceputul Romaniloru in Dacia, /Buda, 1812), mely szerint a románok a Daciát meghódító rómaiak ivadékai. Ez alapján foggal-körömmel folyton bizonygatják, hogy Erdély őslakosai voltak a „románok”. E dilettáns történelemhamisítás hátterében a Bécsi (katolikus Habsburg) kormány, és a római pápa állt. Célja a Havas-alföldi görögkeleti ortodoxvallásúvá vált besenyő és kun-vlach népesség áttérítése, és Habsburg-területszerzés a hanyatló Oszmán-török birodalomból. A pápa, 1702-s egyházi unió rendeletének célja az ortodox és görögkeleti vallás megosztása, ezért római katolikus püspökségeket is alapítottak Valachiában. Klein Innocentius róm. kat. püspök (a képen) 1735-ben kijelenti, hogy „mi órománok Traianus római császár óta őslakosok vagyunk” Valachiában, azaz Havas-alföldön. Ezzel ki is robbantott egy identitás- és teológia hitvitát a római katolikus és görögkeleti vallást gyakorló etnikumok között. A „román”, mint népmegnevezés 1812-ben bukkan fel pro és kontra egyetemesen először a görögkeleti leírásokban, ezzel különítve el az egyházközösségéből kilépő aroumán-vlachokat. A történet morbiditása, hogy 1849-ben a Klein-elmélet követők lázították fel a „románokat” a Magyar királyság ellen. Majd 1867 után római pápai legitimációval lemondtak annak lehetőségéről, hogy az Osztrák-Magyar monarchia autonóm tartománya legyen Moldova, és Valachia azaz Havas-alföld. Ezzel a pápa és a Habsburgok hozzájárultak a szakadár (renegát) magyarság elrománosításához. És a pápa is feladta vallás-uniós térítési szándékát a térségben. Lényegében itt ezzel kezdődött a magyar és a „román” történelmi-küzdelme. - (forrás: Horváth Jenő tört. Professzor.) Majd geopolitikai 180 fokos fordulattal a Habsburgok annektálják 1878-ban Bosznia-Hercegovinát, egy mohamedán vallással rendelkező népet, amely vallás- és identitásidegen a Monarchia lakosságától. Ez késöbb az I. világháború kirobbanásához vezetett. A „román” nem római, és nem latino-román, hanem kaukázusi vlach, (karablah, örmény, albán stb. egyszóval arumán illetve fekete kun). A (albáno-román) nyelvükben lévő latin szóelemek az egykori (francia) Johannita keresztesektől kerültek át, de átvettek magyar és bolgár-görög szóelemeket is. Írásuk is a görög és cirill betűk keveréke volt, melyet I. Károly román király cseréltetett le latinra. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Vlachs-bgiu.jpg/800px-Vlachs-bgiu.jpg Az arumán vlachok szétvándorlása a Balkánról. A Balkánról, a török-hódoltság alatt, a vlachok az Aldunán átkelve húzódtak a Havas-alföldre, pont úgy, mint ahogyan a morlják törzs évszázadokkal korábban a Cseh-morva medencébe települt át. Az arumánokról nevezték a Balkánt Roumélia-nak az Oszmánok, majd a függetlenedésük után a „Ruménia”-t, a görög leiratokból átvéve honosodott a Havas-alföldi Valachia Rumániává, a magyarban Romániává. Alán, besenyő, gagauz(kusán), vlach, örmény, bolgár, kun,) néptöredékekből próbálnak összegyúrni még napjainkban is egy „román” identitású nemzetet. Történelem-politika-alkotmány: Havas-alföld a török hódoltság 300-400 éve alatt mindig Moldova (Beszerábia) és Erdély árnyékában lobbizott. Dél-kelet Európában a török visszaszorítása volt a keresztény Európa közös célja. Ennek egyedüli elkötelezettje az Orosz cár volt, aki időlegesen 1772-ben kiűzte a törököket a Havas-alföldről. 1787-ben Habsburg II. József szövetkezett Katalin cárnővel és az egyesült osztrák-magyar-orosz haderő ismét elfoglalta Bukarestet. Ekkor foglalták vissza Belgrádot és a Szerémséget is (Rómaikori neve Syrmium). - Ez kevésbé ismert epizódja a történelmünknek. (Ennek az időszaknak elég kevés az irodalma és történelmi feldolgozása, ismertsége. Bizonyos értelmezések szerint ez volt az I. Világháborút megelőző Nagy Háború egyik epizódja.) Tény, hogy a hosszan elhúzódó adok-kapok csatározások rendjét Napóleon törte meg. Napóleon orosz-hadszíntérre való lépesének következménye lett az 1812-ben megkötött orosz-török béke, melynek földrajzi határa a Prut folyó, a mai Román-Moldova határ. Fél Moldávia orosz fennhatóság alá került, míg Havas-alföld török függőségű fejedelemségek összessége maradt. A Napóleon elleni háborúban megerősödő Orosz-birodalom aggodalmat váltott ki a nyugati hatalmakban. Így beavatkoztak az orosz hatásra kitört görög-török háborúba a görögök oldalán, majd a krimi háborúban a törökök oldalán. Lengyelországot ismét feldarabolták, viszont létrehozták „Romániát”. 1876-ban a megújult balkáni háborúban, az orosz, román, bolgár, szerb katonai koalíció 1878-ra teljes vereséget mért az oszmán seregre. Az oroszok már Isztambult szorongatták, mikor a brit-francia hadiflotta felvonult a Boszporusznál. Ez meghátrálásra késztette mind oroszokat, mind a törököket és külön békét kötöttek egymással a nyugati nagyhatalmak mögött (San Stefanó-i béke, 1878 márc. 3). Ennek lényege egy független szerb, montenegro, albán és nagy-Bulgária határkijelölése, orosz-török befolyás alatt. (Megj: Nem ördögtől való a II. Világháborúban Sztálin stratégiai törekvése a Balkánra. E történelmi előzmény ismeretében lásd: Kassa bombázásáról, amit tudni illik.) Egyszerűen az orosz befolyás a Balkánon sértette a nyugati nagyhatalmak érdekeit. Ezért 1878 júniusában újra osztották a Balkánt, most már a nyugati hatalmak részvételével - Berlini kongresszus. És itt ezen a berlini kongresszuson hozzák létre, illetve ismerik el Romániát, és annektálják Bosznia-Hercegovinát a Habsburgok. De nem ment egyszerűen. Havas-alföld (Románia) 1812-1856 közt, mint önálló fejedelemségek az Oszmán-birodalom autonóm státusza alá tartoztak, míg Moldova az orosz birodalomhoz. 1859-ben azonban a Moldova fejedelmét, Alexandru Ioan Cuzát válaszották Havas-alföld (Valachia) fejedelmévé is. - Moldova-Valachia perszonálunió. Azonban az Oszmán-török birodalom csak francia-brit politikai nyomásra fogadta el a tőle függetlenedő Moldova-Valach perszonálunió-t. A ”demokratikusan megválasztott” Alexandru Ioan Cuza fejedelemsége alatt a Moldova-Valach perszonálunió immár Egyesült R(o)umán fejedelemségek néven felvirágzásnak indult. A Román perszonálunió első alkotmánya a vallon-flamand közjogi megegyezés mintáján alapuló Belgium alkotmányának átvétele, a kun-besenyő-vlach kiegyezés alapján. Írásuk cirill betűs. Tehát alkotmányjogi értelemben közjogi megegyezésen alapuló jelenkori Románia létrejötte 1859. Melyet gyakorlatilag az orosz cár kivételével akkor senki nem ismert el, mint államot. Cuzát Román államfőként nem fogadták el a nyugati nagyhatalmak, 1866-ban puccsal leváltották. A német Hohenzollern Károlyt a régi szokásjogra hivatkozva, meghívásos alapon megválasztották fejedelmükké, majd 1881-ben Román királlyá koronázták. (Kép: "Román-Kiegyezés".) Ez a hivatalos román esemény párhuzamos a magyar történelemből is ismert Kiegyezés időszakával. Azonban Romániát valójában egy kemény nagyhatalmi, politikai alku szülte meg.I. Károly Románia királlyá koronázása Napóleon bukása és az európai forradalmak után, a nyugati nagyhatalmaknak érdeke volt a megerősödött orosz befolyás visszaszorítása, és a meggyengült oszmán birodalom stabilizálása. Ehhez szükségeltetett egy ütköző állam a Habsburg - orosz - török birodalmak hármas konfrontációs határán. Történetesen a Havas-alföld geopolitikai helyzete ennek megfelelt. Francia-angol politikai nyomásra elfogadták egy új állam létrehozásának tervét. A nyugati hatalmak, Belgium-állam mintájára egy „belga” uralkodó kinevezését javasolta Románia élére. Ezt sem az orosz, sem az oszmán nem tolerálta. Végül a kompromisszum érdekében népszavazással Valachia lakosságára bízták a döntést. A kunok és vlachok azonban Moldova fejedelmét, Alexandru Ioan Cuza-t választották közös fejedelmüknek. A nép által megválasztott fejedelmet kénytelen-kelletlen elkellett fogadni a nagyhatalmaknak, azonban az új Román államot nemzetközi jogiértelemben nem ismerték el. A moldovai Cuzát, államfői székéből 1866-ban puccsal leváltotta a „Klein”-politika, és helyére a Hohenzollern I. Károlyt ültette. Károly a franciák támogatásával titokban, álruhában hamis útlevéllel érkezett Bukarestbe. Mind a liberálisok, mind (porosz származása miatt) a szászok örömére. Károllyal jelentős reformokat hajtattak végre, ilyen például a francia liberális alkotmányra való áttérés, mely nem ismeri el a nemzetiségi (identitásbéli) jogokat. Helyette a kissebségekre vonatkozó törvénykezéseket alkalmazzák változó hozzáállással. Államvallást nem emelnek az alkotmányba, viszont a törvényhozásban a keleti ortodoxvallást a többi elébe helyezik. Károly a különböző nyelvű és írású Egyesült Román fejedelemségekben egységesíti az írást és a nyelviséget a frankodon-latinra, amelyet románnak neveznek el. 1877-ben ismerik el Romániát, mint önálló független államot. 1881-ben királlyá koronázzák Károlyt, és innentől Románia államformája angol mintára alkotmányos-monarchia lesz, liberális törvénykezéssel. Károly külpolitikájában külön titkos paktumokat köt más uralkodókkal, amely később is a román érdekpolitika meghatározó eleme, még napjainkban is. Hohenzollern (I.) Károlynak dinasztikus családi kapcsolatai voltak Európa többi uralkodóházával. Tehát így mindig akadt külpolitikai támogatója. A Hohenzollern-dinasztia kapcsolatainak, nekünk magyaroknak lesznek a legfájdalmasabb következményi az I. világháború után. Nem volt elég az ősi szakadár magyarok elrománosítása, Erdélyt, Bánságot és Partiumot a román államhoz csatolták. E mögött komoly politikai lobbi volt az angolági Hohenzollern-nek részéről is, amelyben egy Nagy román királyságot akartak létrehozni a Magyar királyság romjain. A Habsburg-dinasztia úgymond az európai nagyhatalmak szemében presztizsvesztes lett. I. Károly részéről a Hohenzollern-Habsburg rokoni szálak után felvetődött egy román-magyar perszonáluniós alkotmányos királyság létrehozásának terve a Hohenzollern királyi dinasztia kiépítésével. Bár ezt nem ismeri el a dinasztia. ( lásd pl. a románok Magyarország megszállása 1919.) Ráadásul a Román-királyságnak volt érdekképviselete „Párizsiban”, míg a Magyar királyságnak nem. Lényegében „Trianonban” nemzetiségi és etnikumi alapon feldarabolják a Kárpát-medencei Magyar-királyságot, és „Acestea creează o România Mare”. A fentebb leírt történelmi elemzés értelmében ki kell mondani: Egy illegitim román történelmi hivatkozás és egy egykori (Habsburg) magyar-ellenes politikai döntés értelmében Erdély, Bukovina, Partium, Bánság(Temesköz), (illetve a bolgár Dubrodzsa is) a Román királyság által megszállt területek, és még napjainkban is azok. Ezen verdiktet, ha nem szószerint is, Vlagyimir Putyin is kimondta 2016-ban, de anno Sztálin és Brezsnyev is vetett fel aggályokat e magyar-román földrajzi területek hovatartozásának kapcsán. Sztálinnak és Brezsnyevnek is egy esetleges kirobbanó magyar-román (katonai) konfliktus volt a mumusa. Kádár félt Ceaușescutól, lényegében ezért ragaszkodott a nem törvény- és jogszerűen (illegitim) Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokhoz. És a szovjet pártvezetés is csapatainak magyarországi jelenlétében látta egy román-magyar konfliktus kirobbanásának megakadályozását. A helyzet morbiditása, hogy Kádár utódja, Grósz Károly viszont 1988 aug.-ban, Aradon Ceaușescuval titkos paktumot kötött a román csapatok behívására, egy esetleges magyar forradalom kitörése esetén. Bár a találkozó apropója a romániai magyarság egyre erőszakosabb asszimilációja kapcsán jött létre. Ez év végén már Grószt le is váltották. 1989 dec. 2-án, a máltai találkozón Gorbacsov végleg levette kezét az egykori Varsói szerződés tagállamairól, szabad kezet adott. Rá egy hétre, 1989 dec. 15-én Ceaușescu ellen véres forradalom tört ki. Esküdjünk össze elméletet? A globális nagyhatalmi politika nem engedélyezte a magyar területi revíziót. Belpolitikusainknak pedig a nyugati ideológia kellett nem pedig az elcsatolt országrészek. Havas-alföld történelmi neveinek alakulása: Roxalán-mócföld, Moesia, Olténia-Munténia , Alánia, Beseföld, Cumánia, Wallachia (Rumélia), Egyesült Moldáv-Wallach fejedelemségek, Egyesült Román fejedelemségek, Román királyság. Románia (Havas-alföld) történelmi folyamata: Kivándorlás - be és kitelepülések, ki és betelepítések - etnikumi-, vallási-, nyelvi kohéziók és konfrontációk - törzsi, etnikumi és földrajzi területek egyesítése - az államforma és az állam nevének „kitalálása” - írás egységesítése (latin betűk bevezetése) - alkotmány átvétel - „román” nép - romániai etnikumok nemzetté gyúrása… Kronológia Havas-alföld történelmének jobb áttekintéséhez, részben viszonyított évszámokkal ?-6. Rox-alánok 6- 275. Havas-alföld a Római birodalom ütköző földrajzi területe Moésia, majd Olténia és Munténia provincia néven. 275. Róma feladja a Havas-alföldi kontinuitását. Kitelepítés 275-375. Erdélyi gepida (vizigót) kontaktus. Alánia 375. Havas-alföldi (vizigót) népek áttelepülése a Balkánra. Kitelepülés. 375-450. Gepida - hun terület. Alánia 450-560. Gepidák által ellenőrzött terület. Alánia 560-900. Al-dunai bolgár befolyás. Alánia 1000-1200. Besenyők betelepülése, magyar kontinuitás. Beseföld. 1200-1230. (fekete) Kunok betelepülése. Kumánia (Cumánia=Kun-ország). 1230-1240. Teuton lovagok letelepítése és a szászok betelepítése a Barcaságba - Litovoi vajdaság (kenézség). Teutonok kiűzése. 1240-1300. Mongol-tatár kontaktus. 1247. Frankodon Johannita keresztes lovagok letelepítése Kun-országban. 1300-tól. Határvédelmi vajdaságok létrehozása, fejedelemségi (kenézségi) struktúrák kiemelkedése és bukása. Balkáni arumán vlachok, örmények átköltözése Kun-országba az oszmán-török balkáni terjeszkedése elöl. Valachia. 1400-1800. Oszmán-török és magyar kontaktus. (Valachia.) 1770-1812. Orosz és Habsburg hadjáratok a török kiűzésére. 1812-1856. Autonóm fejedelemségek létrejötte a Habsburg, török és orosz hatáskör alatt. 1856-1866. Moldova-Valach (fejedelemségek) perszonálunió. 1866-1881. Egyesült Román fejedelemségek, Hohenzollern I. Károly színrelépése. „Románia” néven Havas-alföld nemzetközi elismerése. 1881-1945. Román királyság - alkotmányos monarchia. Ajánlott: A Románia elleni hadjárat 1, 2, 3, .

2019. december 20., péntek

Antoniewicz Roland wiki a http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz alapján Prepediawikia életrajzi adatai Antoniewicz Roland wiki a http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz alapján Roland Antoniewicz (Roland von Bagratuni, nyugat-örmény átírás szerint Roland von Pakraduni, örményül ՌՈԼԱՆԴ ՖՕՆ ԲԱԳՐԱՏՈՒՆԻ, oroszul Рольанд фон Багратуни, görögül Ρολανδ φον Πακραδουνι, grúz nyelven როლანდ ფონ ბაგრატუნი; szül. 1946 február16-án. Budapesten) – lengyel-magyar-örmény újságíró, filmes, politológus, történész‎, filozófus és közgazdász‎, ellenzéki‎ a Lengyel Népköztársaság és a kommunista Magyarország idején, Lengyelország, Magyarország, Örményország és Grúzia barátságának népszerűsítője, Nyugat-Örményország függetlenségének szószólója, író, film- és tv-rendező‎, színművész‎, sekrestyés és arany ministráns, hírkommentátor, blogger, vasúti- és villamos-közlekedési szakértő, a sumér nemzetek — magyarok-hunok-pártusok, örmények, alánok, avarok, rutulok, cahurok, szkíták, lezgek, tatok, tálisok, kurdok, grúzok, abházok, oszétok, baszkok és mások ókori és öskori történelmének szakértője, nyelvész, aki különböző mértékben 28 idegen nyelv ismeretét sajátította el. A Kossuth Könyvkiadó nagy reklámot csapott a könyvnek, aztán amikor az MSZMP vezetői szembesültek vele — betiltották, zúzdába küldték Magyarul több könyvet írt, melyek közzétételét a bolsevisták hosszú éveken át megakadályozták. Első könyve Mit kell tudni Lengyelországról cimmel, 1976-ban jelent meg a budapesti Kossuth Könyvkiadó gondozásában és széleskörűen reklámozták, mivel azonban a szerző számos tényt túl nyíltan és őszintén mutatott be annál, ahogyan az kötelezve volt az MSZMP által, miután a könyv elhagyta a nyomdát és azt a pártállami vezetők elolvasták, azonnal feketelistára került, az egész példányszámot bevonták a könyvesboltokból és a terjesztőktől, majd papírgyári zúzdába került, bár más könyvkiadók igen kedvezően nyilatkoztak róla. Magyarul, fényképekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált (többek között szigorúan titkos iratokkal a Magyar Népköztársaság kormánya és állambiztonsági aktáiból) két kötetes terjedelmes visszaemlékezést is írt — vádiratot a kommunizmus és bolsevizmus ellen, melyről vezető ellenzékiek nagy elismeréssel nyilatkoztak. A mai napig ez a könyv nem jelenhetett meg. Szerzője szintén magyarul írt, Örményország és a lengyel-magyar-örmény kapcsolatok történelmét bemutató, A magyarság az Ararátnál született című könyvnek is. Negyedik, a majd’ 20 éve ugyancsak magyarul megírt könyve a Robban a DNS című tudományos-fantasztikus regénye, egy hosszabb ciklus első kötete, még az idén kerül a könyvesboltokba. Több verse és más könyve is kiadásra vár. Biográfia Stefan Wyszyński bíboros, lengyel hercegprímás és legjobb barátja, jobbkeze: dr.Antoni Baraniak SDB poznani metropolita érsek — Antoniewicz Roland a fél világot megjárt felvétele Budapesten, 1946 február 16-án született. Az 1947—1967 években Lengyelországban, Poznańban élt, a Komandoria, majd a Osiedle Świerczewskiego kerületekben. 1954-ben dr. Antoni Baraniak SDB, poznańi metropolita érsek mellett ministráns-lektor lett, akivel, valamint Stefan Wyszyński varsó-gnieznoi érsek-bíborossal , Lengyelország Prímásával, Magyarországra történt hazatérése után levelezett, majd Magyarországon az 1987—2003 években sekrestyés a Domonkos-rend budapesti Thököly úti székesegyházában valamint a Damjanich utcai Kis Regnum Marianum fogadalmi kápolnában. dr.Antoni Baraniak Antoniewicz Rolandnak dedikált fényképe Dr.Antoni Baraniak poznań metropolita érsek által Antoniewicz Rolandnak szívélyesen dedikált fényképe 1956 júniusában, tizenegy évesen, fegyverrel a kezében résztvett a poznańi felkelésben — a megyei állambiztonsági hivatal, az UB Kochanowskiego utcai székháza ostromában és kétszeresen megsebesült. A letartóztatását Władysław Gomułka hatalomra kerülését követő általános amnesztiának köszönhetően úszta meg. 1990-től igazolt tagja a magyar Hadirokkantak, Hadiőzvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének. Lengyel hatósági orvos igazolása: Antoniewicz Roland 1956-os hadirokkant Lengyel hatósági orvos igazolása: Antoniewicz Roland 1956-os hadirokkant — részt vett az ÁVH-központ elleni harcokban 18 évesen belépett az ORMO-ba, azonban a szervezetet otthagyta, amikor megtudta, hogy az ORMO egy kommunista szervezet. A lengyel és a magyar állambiztonsági szervek állandó zaklatásának volt kitéve. 1967-ben megpróbált megszökni Velencébe vagy Bécsbe, hogy ott elvégezze az örmény Mechitarista rend papi szemináriumát. Szökés közben Magyarországon, a zöld határon, Litkénél eltörte a lábát és az állambiztonsági szervek letartóztatták és a hírhedt Susi nevű, Gyorskocsi utcai börtönükbe szállították. Onnan deportálták a Lengyel Népköztársaságba. Gyors házasság után, begipszelt lábbal ismét megpróbált szökni. A másodszori szökési kísérletért és szándékos házasságkötésért, az ismételt hazatérés után, a lengyel bíróság felfüggesztet 3 hónapos börtönbüntetésre ítélte. Ekkor kobozták el az útlevelét is. Csak akkor kapta vissza, amikor ígéretet tett arra, hogy nemzetközi botrányt robbant ki (megpróbálták érvényteleníteni a házasságát). Végül sikerült neki Magyarországon letelepednie. Antoniewicz Roland mindig hős volt, ma is az 1971-ben Antoniewicz Roland egy öregember életét mentette meg. Göncz Árpád, magyar köztársasági elnöknek; Prof. Dr. Győriványi Sándornak, az ifj.dr. Antall József vezette magyar kormány munkaügyi miniszterének; Kéri Kálmán ezredes vezető magyar ellenzékinek, (akit ifj.dr. Antal József kormánya vezérezredessé léptette elő és a választásokon képviselői mandátumot szerzett, haláláig a magyar Országgyűlés doyenye volt) és más közismert magyar és lengyel ellenzékinek a barátja. Az 1988—1994 években a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetség országos enöke, az 1992—1998 években a Magyarországi Örmények Szövetségének országos elnöke. Antoniewicz Roland plakátja 1968-ból — mélységesen gyűlölte a kommunistákat és rémtetteiket A Prágai tavasz idején a csehszlovák forradalmat támogató és a szovjet (valamint a Varsói Szerződés) Csehszlovákia ellen végrehajtott agresszióját élesen támadta, amiért az állambiztonsági szervek letartóztatták. Két évre felfüggesztett, 3 évre szóló börtönbüntetést kapott. Egy másik plakáton a szovjet bűnözők által Katyńban, a lengyel hadifogoly tisztek kárára elkövetett mészárlás ellen tiltakozott, még egy másikon a Molotov–Ribbentrop-paktum ellen, valamint legkülönfélébb grafikákon az MSZP köztörvényes bűnözői ellen. 1970-ben Budapesten létre akarta hozni a Magyar-Lengyel Baráti Társaságot, melynek megalapítását 1500 személy, a magyar nemzeti kultúra közismert képviselőjének az alapító tagsági nyilatkozatát gyűjtötte be. A szervezet megalakítását az állambiztonsági szervek az utolsó pillanatban hiúsították meg. Levelezett és együttműködött herceg Jerzy Giedroyćal és az általa kiadott párizsi Kultura című lengyel ellenzéki, kemény kommunista-ellenes folyóirattal. Az Solidarność megalakulása után meghívta Lengyelországba több közismert ellenzéki barátját — Kerényi Gráciát, Kizman Lajost, Fábián Zoltán írót, gróf Keglevich István atyát, Bódy Gábor filmrendezőt, Prof.dr.Elbert Jánost , valamint Prof.Dr. Hajdú István ezredest. Az ellenzékieket Magyarországra történt hazatérésük után, az ottani hatalom halálra ítélte és egymás után meggyilkolta. Antoniewicz Roland maga is túlélt több sikertelen merényletet. Antoniewicz Roland két röpcédulája a nyolcvanas évekből: A Solidarnosc éltetése és a Ribbentrop-Molotov paktum elítélése Amikor Litvánia kihirdette a függetlenségét, 1991 január 13-án Vilniusban bekövetkezett az orosz támadás a tévétorony ellen, ekkor Roland von Bagratuni ismét hozzáfogott (az ellenzéki pártok és szervezetek többsége által is aláírt) plakátok gyártásához, amelyeket Budapest szerte kiragasztotta. Az 1992–1993 években Grúziában, az Örmény Köztársaságban és Hegyi-Karabah Köztársaságban tartózkodik, barátkozik az ottani ellenzékiekkel (többek között Zviad Gamsahurdiával), ezredesként, a lacsini frontszakasz parancsnokaként, részt vett a karabahi nemzeti-felszabadító háborúban. Az 1964—1967 években BZTM „Juventur” és a Polskie Biuro Podróży „Orbis” lengyel utazási irodák státuszos idegenvezetője. Az 1973—1979 években a Lapkiadó Vállalat kiadó státuszos dokumentátora, az 1979—1980 években a Mafilm nevű filmgyár státuszos rendezőasszisztense (1968 és 1979 között szabadúszó rendezőasszisztense és a rendező munkatársa), az 1980—1984 években a Magyar Televízió (MTV) státuszos műsorszerkesztője-rendezője-riportere, az 1984—1990 években különböző beosztásokba visszatér a Lapkiadó Vállalatathoz (később Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat). Többszöri kérelmezés ellenére, politikai okokból, nem kapott kinevezést újságírói státuszba, valamint felvételt a pártállami lengyel Stowarzyszenie Dziennikarzy Polskich és Stowarzyszenie Dziennikarzy PRL, továbbá a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) újságíró szervezetekbe. Bár azokat számos kiváló újságíró és író támogatta, határozott mindig nemleges választ kapott. Az 1987—2003 években sekrestyés, az 1988—1998 években státuszos tisztségviselője különböző kommunista-ellenes szervezetnek. 2003-tól nyugdíjas. Antoniewicz Roland szülei és a saját barátjával, a keményen ellenzéki Kéri Kálmán „horthysta” ezredessel a hetvenes években, akit kuzínja, ifj.dr.Antall József miniszterelnök vezérezredessé léptettett elő, haláláig országgyűlési képviselő és az Országgyűlés doyenye volt Magyarországra történt visszatérése után, felvételi vizsgákat tesz különböző magyar felsőoktatási intézményben, többek között a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi, majd az Állam- és Jogtudományi Karára és a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára és első helyezést nyer. Kiemelkedő tehetsége és igen széleskörű lexikális tudása ellenére, politikai-kontraszelekciós okokból, a kemény ellenzékhez való tartozása miatt, általában „helyhiány” miatt nem nyert felvételt. A Lapkiadó Vállalat dolgozójaként, az 1971—1974 években kötelezően elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetem Általános Tagozatát. Vezető ellenzéki barátai rábeszélésére, folytatja itt a tanulmányait a filozófia, történelem, közgazdaságtan és vezetői ismeretek szakokon, közben sikerül részletesen betekintést nyerni kulisszatitkaiba és feldolgozni a magyar pártállami hatalmi rendet. Az 1976—1978 években sikeresen leteszi a szak államvizsgákat és 1978-ban politológusi állami diplomát nyert. Rövid ideig a Węgierski Tydzień című (Magyar Hét), magyarországi lengyel hetilap szerkesztője. 1985 márciusában ellenzékiként, több rendszerellenes film szerzőjeként, az MSZMP Politikai Bizottsága kezdeményezésére, azonnali hatállyal kidobják a Magyar Televíziótól az MTV új elnöke, az MSZMP Központi Bizottsága eddigi Tudományos, Kulturális és Oktatási bizottsága vezetője, Aczél György miniszterelnök-helyettes, KB-titkár és Politikai Bizottsági tag jobbkeze — Kornidesz Mihály által. Antoniewicz Roland bírósághoz fordult és nyert. Mivel Kornidesz Mihály semmibevette az ügyben született, Antoniewicz Roland igazát megerősítő bírósági ítéleteket, sőt: hamisított okiratot is benyújtott a bírósághoz, Antoniewicz Roland úgy döntött, hogy visszavág. Vezető ellenzéki barátaira támaszkodva, vértelen merényletet követ el Kornidesz Mihály ellen, akit fél év elteltével leváltják a tévéelnöki tisztségéből és az MSZMP KB tagsága alól és „érdemei elismerése mellett” kinevezik a Magyar Népköztársaság Észak-Koreában, majd Tiranában akreditált nagykövetjének, ami számára a pártállami karierr végét jelentette. Ez az incidens dominó-efektust vált ki: rövidesen hasonló sorsban részesül a főnöke — Aczél György is, majd az MSZMP akkori Politikai Bizottsága és MSZMP Központi Bizottságának , az Elnöki Tanácsnak több tagja és számos országgyűlési képviselő, ami Kádár János hatalmának megdöntéséhez, végül a magyarországi pártállam bukásához vezetett és ezzel hatalomra került az ellenzék, élén Antoniewicz Roland kuzínjával, ifj.dr.Antall József miniszterelnökkel, aki viszont felmondta Magyarország tagságát a KGST-ben és a Varsói Szerződésben, ami az egész „kommunista világrendszer” és a Szovjetunió összeomlásához vezetett. A felbőszült kommunisták, az állambiztonsági szervek és az általuk szorosan ellenőrzött médiák útján, 1988-ban széleskörű, több évig tartó lejáratási-rágalmazó kampányt indítanak Antoniewicz Roland ellen, melynek hatása alól csak 2010-ben sikerült kitörnie, amikor a jobboldal elsöprő választási győzelme és Orbán Viktor többségi második kormányának a hatalomra kerülése, valamint a magyar komszomol egykori vezérének, 2010-ig a posztkommunista MSZP elnökének, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a szánalmas bukása következett be. Antoniewicz Roland 20 évig Poznańban élt, ezért amikor megalakult a Solidarność, előszőr az ottani regionális vezetőivel vette fel a kapcsolatot Közvetlenül a magyarországi pártállam összeomlása előtt, amikor 1988 kora őszén Antoniewicz Roland a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetség elnökeként, „harmadik oldalként” résztvett a Kerekasztal tárgyalásain, a hírhedt terrorista, a bolsevista SS — a Munkásőrség őrnagya és a főparancsnok szárnysegéde, az ugyancsak hirhedt nemzetközi terrorista Ilich Ramírez Sánchez (badita álnéven „Sakál”, „Carlos”) növendéke és barátja, a szovjet KGB és magyar állambiztonsági tanulmányok végzőse, állambiztonsági tiszt Rózsa György Eduárdó-Flores irányításával, egy sor nagyon aljas provokációt hajtottak végre ellene: a médiákban nyíltan meggyanúsították az állambiztonságiak által összeeszkabált koholt vádakkal (többek között a „nyílas röplap” szerzőségével és a Kádár János Társaság tagságával). És bár Antoniewicz Roland akkor mindvégig Lengyelországbn tartózkodott, ahol a „Solidarność-lázban élő” Lengyelország megismerését akaró mintegy 2000 magyar diák és egyetemista számára szervezett országjáró-sport táborokat, Budapestre történt vissztérése után, még a repülőtéren súlyosan megverték és megsebesítették, több mint egy hónapig gyógyuló komoly sebeket okoztak neki. Mindezt kihasználva, az óriási fájdalmak hatására, az állambiztonságiak Antoniewicz Rolandot rávették arra, hogy aláírja az általuk összeeszkabált „vallomást”. Aztán gyorsított eljárásban az ügyet átadták tárgyalásra a bíróságnak, méghozzá a saját emberüknek. Bár a magyar pártállam utolsó koncepciós perének vádja alapját képező „írásos bizonyítékről” — „corpus delictiről”, még a bírósági írásszakértő sem tudta megállapítani, hogy az vajon Antoniewicz Roland, avagy az állambiztonsági ügyekért felelős miniszterhelyettes írógépén készült. Ugyanakkor Antoniewicz Roland egyetlen tanúját sem hallgatták ki, akik azonnal és határozottan megcáfolták volna az állambiztonsági bűnszövetkezett által kitenyésztett szemenszedett hazugságokat. Az ávéhás koncepciós vád egyetlen tanúja pedig azt mondta: „írásos fenyegetést kaptam: ha nem támogatom a vádlott bűnösségének elméletét, rosszul járok”, a bíró pedig meggondolatlanul ezeket az írásos ávéhás fenyegetéseket az aktához csatolta. Antoniewicz Rolandot ebben a koncepciós perben többévi felfüggesztett börtönre ítélték, hosszú éveken át még szóhot jutni sem engedték. Ennek az állambiztonsági provokációnak az egyetlen célja az volt, hogy elvonja a közvélemény figyelmét attól, hogy az MSZMP átvedlik MSZP-vé, melynek alakuló kongresszusán a már említett Rózsa György Eduárdó -Flores terrorista tagja volt a sajtóirodának, de ott volt több más ávéhás újságírócska is, köztük Gyurcsány Ferenc és Rózsa György Eduárdó-Flores közös barátai, akik a legtöbbet ugatták az Antoniewicz Rolandot rágalmazó és lejárató szemenszedett hazugságokat az általa el nem követett „bűncselekményről”. Antoniewicz Roland soha nem volt semmilyen politikai párt tagja. Filmes, színészi, újságírói és kritikusi karierrje négy nagy tehetségű filmrendező: Andrzej Wajda, Antoniewicz Roland, Kósa Ferenc és Jancsó Miklós a hetvenes évek végén Roland von Bagratuni filmes és újságíró karierrje tele volt tüskékkel, mert a pártállam vezetői minduntalan megpróbáltak megszabadulni tőle, azonban vezető ellenzékiek mellet, nagyon sok vezető filmes, újságíró és író az többször határozottan az oldalára állt, mert csodálatba ejtette őket nagyon magas szakmai tudása, a munka szeretete, valamint igen magas erkölcsi értékei. Minden nehézség ellenére, Antoniewicz Roland mégis több dokumentumfilmet alkotott meg, amelyekhez külső forrásokból nagyon gyorsan megszerezte az anyagi és műszaki hátteret. Több filmben színészként is fellépett. Főként Jancsó Miklóssal, Mészáros Mártával, Kardos Ferenccel, Huszárik Zoltánnal, Szalkai Sándoral, Bódy Gáboral, Rajnai Andrással, Mihályfi Imrével, Fehér Györggyel, Andrzej Wajdával és másokkal együttműködik, a magyar filmekbe mintegy 250 lengyel színészt és színésznőt hozatott. A hetvenes években a varsói Film és Ekran képes hetlapok valamint a kéthetente megjelenő Filmowy serwis prasowy budapesti tudósítója volt, rendszeresen publikált bennük terjedelmes cikkeket a magyar filmekről és alkotókról. Szabadúszóként együttműködik több magyar lap (Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Film-Színház-Muzsika, Magyar Hírlap, Élet és Tudomány, Élet és Irodalom, Valóság, Könyvvilág, Szent Kereszt és más) kulturális rovataival, valamint a kaliforniai Magyarok Vasárnapja című lappal, melyekben filkritikákat, lengyel filmforgatási riportokat, interjúkat az alkotókkal publikált (többek között rendszeresen Andrzej Wajdával), valamint lengyel könyvismertetőket és szerzőik életrajzát, cikkeket Lengyelország és Örményország történelméről, a lengyel-magyar barátságról valamint a lengyelországi és magyarországi örményekről, továbbá a kereszténység és az Örmény Apostoli Egyház történetéről, a bolsevista keresztény-üldözésekről. Számos lengyel és magyar író, költő, újságíró és tudós barátjaként, magyar könyvkiadók lengyel szaklektoraként, mind több lengyel könyvet igyekezett magyarul kiadatni. Rendezői debütálása, az Utcalabirintus Koszalinban Oklevelet nyert. Számos filmben több szerepet játszott el. A legnagyobb színészi sikerét a Linda című filmben, 1984-ben érte el. Verseket is ír. A család id.Dr.Antall József miniszter dedikációja keresztfia, Antoniewicz Roland részére Édesapja a lengyelörmény újságíró Zdzisława Antoniewicz volt, az édesanyja a magyarörmény Karapancsics Teréz Ilona, akik Rolandal együtt 1956 őszén Lengyelországban humanitárius segélyeket gyűjtöttek a magyar testvérek— az 1956-os magyar forradalom résztvevői részére, és az adományokat a II világháborús lengyel tátrai futárok segítségével küldték el Magyarországra. Ennek bázisán, 1957-ben Poznańban létrehozták Lengyelországban az első Towarzystwo Przyjaźni Polsko-Węgierskiej (Lengyel-Magyar Baráti Társaság)-ot. Édesapját a poznańi állambiztonsági bűnszövetkezet, az UB éveken át fogva tartotta és kínozta. Nagyapja, Zygmunta Antoniewicz a Powstanie Wielkopolskie nemzeti felkelés és a lengyel-szovjet háború tisztje volt. Lembergnél hősi halált szenvedett, Józef Pilusdski marsall, főparancsnok a legmagasabb lengyel hadi kitüntetéssel: a Virtuti Militari Érdemrend Csillaggal ékesített Nagykeresztjével tüntette ki, a Poznańi Citadella lejtőin lévő Hősök Temetője (Cmentarz Bohaterów) Powstanie Wielkopolskie hőseinek parcelláján temették el. Dédapja, Michał-Wacław Antoniewicz a Powstanie Styczniowe és a Powstanie Wielkopolskie nemzeti felkelések résztvevője volt, Mosina k/Poznania temetőjében nyugszik. Négy gyermeke és hét unokája van. Keresztapja: id.dr. Antall József miniszter — ifj.dr. Antall József miniszterelnök édesapja. Kitüntetései • Odznaka Honorowa m.Poznania (1987) • Odznaka Honorowa za Zasługi w Rozwoju Wielkopolski (1988) • Medal Pamiątkowy za zasługi dla m. Koszalina (1985) • Złota Odznaka Honorowa Towarzystwa Przyjaźni Polsko-Węgierskiej im.Fr.Lista (1987) Érdekességek Antoniewicz Roland Dr.Dragos Károly piarista gimnáziumi igazgató, budapesti házfőnök, a kőbányai lengyel templom plébnosa társaságában Antoniewicz Roland Dr.Dragos Károly piarista gimnáziumi igazgató, budapesti házfőnök, a kőbányai lengyel templom plébnosa társaságában • Roland von Bagratuni IQ –ja kb 170 pont. • Jelenleg felváltva Budapesten és Stockholmban él. • Egykor Roland von Bagratuni szerkesztette a Wikipédiát lengyel, cseh és magyar nyelven. • Dragos Károly piarista gimnáziumi igazgató és budapesti házfőnök, majd haláláig a budapesti kőbányai lengyel templom plébánosa, 1944 március 19-én házassági kötelékkel kötötte össze Antoniewicz Roland szüleit, 1946 márciusában id.dr.Antall József miniszter, a miniszterelnök ifj.Dr.Antall József édesapjának jelenlétében, megkeresztelte Antoniewicz Rolandot, 1967-ben pedig házassági kötelékkel kötötte össze Antoniewicz Rolandot és feleségét — Magdolnát. Antoniewcz Roland keresztlevele Lásd még • ifj. dr. Antall József • id. dr. Antall József • Zdzisław Antoniewicz • Zygmunt Antoniewicz • Michał-Wacław Antoniewicz - http://www.zolnierzewolnosci.pl/portal/pl/Antoniewicz_Michal_Waclaw.html Roland von Bagratuni a médiákban • Mafilm Híradó, (Budapeszt) 1983/10.szám “Filmjeink a világban” • Mafilm Híradó, (Budapeszt) 1984/6.szám „Cosalin” • Magyar Hírlap, (Budapeszt) 1983.augusztus 23.szám „Magyar filmek díjai“ • Szabad Föld, (Budapeszt) 1983.október 22.szám „Néhány néznivaló. Utcalabirintus.“ • Республика Армения, (Ереван) 8.сентября 1993 „Будет ли у нас свой монарх“ • Аверс, (Ереван) нр.2-1993 г „Гость BEAU MONDE-a Великий Князь“ • Время, (Ереван) 11.августа 1993 „Монарх в НКР“ • Demokrata, (Budapeszt) 1998 május.2 „Örmények“ • Kacsa, (Budapeszt) 1991 január.29 „Örmény örvény“ • 24óra, (Tatabánya) 1992 december. 12 „Roland, Nagy-Örményország trónörököse“ • Filmszem, (Budapeszt) 1983/10. „Borostyánkő és őszinteség“ • Magyar Nemzet, (Budapeszt) 1975 május 16. „Folyóiratszemle.Valóság.Lengyelek Magyarországon.“ • Zdzisław Antoniewicz: „Rozbitkowie na Węgrzech.Wspomnienia z lat 1939-1946.“ Ludowa Spółdzielnia Wydawnicza, Warszawa 1987 строн 316 ISBN-83-205-3801-7 • „Barátok a bajban. Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1945.“ Európa Könyvkiadó, Budapest 1985 (Budapeszt) строн 656 HU ISSN 0209-5165 • Barącz, Sadok: Rys dziejów ormiańskich. Tarnopol, Drukiem Józefa Pawłowskiego, 1869. • Barącz, Sadok: Żywoty sławnych Ormian w Polsce. Lwów, 1855. • Gromnicki, T.: Ormianie w Polsce, ich historia, prawa, przywileje. Warszawa, 1889. • Herby rodów polskich — Polish Coats of Arms. Index and List of family Names. London, Orbis Books Ltd, 1990. • BAMBJER (Բամբեր - Erywań) „Dimum” Források • Roland von Bagratuni oldala a lengyel nyelvű Wikipédiában • Cikkek a DÖBRÖGIK BŰNE c. magyar nyelvű portugál lap hasábjain http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz - źródła • Szemtanúk hivtalos tanúsítványai. http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz - źródła • A nyugatörmények által közzétett anyagok http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz - źródła • http://www.leki17.hu/ebook/pdf/vajdasag_nagy_lengyelorszag.pdf • http://www.leki17.hu/images/2010/2010_09_08/kerenyi.pdf • http://www.historycznie.pl/publicystyka/reporta%C5%BC/stan-wojenny-w-zagranicznych-mediach-relacja-uczestnika-wydarze%C5%84 • http://www.magtudin.org/Nyelv,%20iras,%20muveszetek.htm Külső linkek • Roland von Bagratuni blogjai - lásd: http://www.niepoprawni.pl/blogs/roland-von-bagratuni-budapeszt • Roland von Bagratuni a www.filmpolski.pl adatbázisában Hivatkozások http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz - Przypisy lengyelül közzétette: http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz Roland von Bagratuni-Antoniewicz címszó alatt http://prepedia.wikia.com/wiki/Roland_Antoniewicz Nagyon örülünk annak, hogy Roland von Bagratuni kiváló kollégánkat sikerült rávennünk ennek a cikknek a megírására, amelyet römmel tesszük kőzzé. Coimbra, Portugália — New York, N.J. USA 2012 tavaszán Inaçio Angelos főszerkesztő észrevételeket ide kérjük: inacio.angelos@gmail.com

2018. január 15., hétfő

A magyar nemzeti ereklyék ősi eredete. (A magyarok ősei a piramisépítők népe?) 2012.01.18. 15:36, sztez A magyar nemzeti ereklyék ősi eredete. (A magyarok ősei a piramisépítők népe?) A magyar nemzeti ereklyék ősi eredete. (A magyarok ősei a piramisépítők népe?) A magyarság mai nemzeti jelképeinek eredetéhez, a szakrális ereklyéink evolúciójának ismerete nélkül nem tudunk közel férkőzni. Ahhoz, hogy legalább az eredetüket behatárolhassuk, ismerni kell a nép valódi származását, az igazi gyökereit. A mai világunkban egyre inkább elhallgatott, és a származásunkat jegelő társadalmi gyakorlatban, a történelemtudományok nem a nemzeti ereklyéink valódi ismeretének a tanítása felé haladnak. Ameddig nem tisztázódik a magyar nép valódi eredete, addig nem lehet a nemzeti ereklyéink pontos ismeretéről sem szó. A hivatalos történelemtanítással szemben, és nem a Magna Hungária őshaza teória mentén, egyre erősebben kezd kibontakozni egy kis-ázsiai, mezopotámiai, de akár egyiptomi őshazai kép a viták során. Ebben a tanulmányomban kihangsúlyozom a magyarság származásának újabb bizonyítékai szerint, a nemzeti jelképeink valódi és bizonyítható eredetét. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog múlni. Szándékomnak megfelelően, bevezetésként a mellékcím kérdésével kezdem a leírásomat. Igen! A leghatározottabban állítom, hogy az elfelejtetett piramisépítők népének titkában, a magyar őstörténet valódisága rejtezik. Mit gondol az olvasó arról, hogy a Szent-István óta eltelt ezer év, de különösen a Rákóczi szabadságharc leverése (1711) óta, mégis mi folyik a Kárpát-medencei magyarság történelemtudatával? A világtörténelem legnagyobb mértékű történet hamisítása! Ez a folyamat olyan jól sikerült, hogy a mai magyar emberek már úgy halnak meg, hogy fogalmuk sincs arról, hogy ők a földtörténet legfényesebb ókori történelmével rendelkező nép tagjaiként éltek. Talán ez a tudatlanságban tartás még nagyobb kegyetlensége az elkövetőknek, mint maga a hamisítás. Nincs sok illúzióm! A mintegy emberöltőnyi történelemtudományi magánkutatásaim eredményeként a kezembe került ókori történelmünk rejtvénykulcsa, miszerint a magyarság származása az ókori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar államalkotó nemzetiségéig vezethető vissza, a teljes értetlenség veszi körül. Pedig sokszor az elsőre hihetetlennek tűnő dolgok adják magát az igazságot eredményként. Ennek a tudatában kezdtem hozzá a valóság közzétételéhez. A magam részéről a legtöbbet, amit egy átlagember adni tud a népének, elvégeztem. A továbbiakban a néptől és a vezetőitől függ a magyarság igaz történelmének az újra megtalálása. A némi történelmi érdeklődéssel rendelkező ember a rengeteg történelmi kutatásról szóló híradások, könyvek között alig-alig tud eligazodni. Megint az egyszerűsítő gondolkodást kell, elővennünk segítségképpen. Az adathalmazból ki kell tudni válogatni azokat az elemeket, amelyek támpontokat nyújthatnak az elemzésben. Ehhez két út is alkalmazható. Egyiknél a régmúltból indulunk és érkezünk el a mába, a másiknál a mától indulunk el és próbálunk a múltba jutni, ameddig csak lehet. Az első út logikailag értelmetlen, mert ami nem bizonyosság, abból egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz útra. Érdekes, hogy a magyar történelemtudomány – legalábbis a tanított – ezzel a módszerrel él. Kijelöli a magyar őshazát, a Magna Hungáriát, és ebből vezeti le a magyarság származását. Teljesen tévút, tovább nem is foglalkozom vele. A sokkal logikusabb út a mától, vagyis ha a mai ismert biztos tényekből indulunk ki, és haladunk a régmúltba. Ennél a formánál legalább az út eleje biztosan igaz út, és kevésbé lehet eltévedni rajta. A történelemben néhány leírt adat mellett csak a közvetett bizonyítékok, a legmodernebb összehasonlító nyelvészeti vizsgálatok, és régészeti adatok alapján lehet következtetni régmúlt eseményekre. Én csak a történelemkönyvekben leírt írásos adatokból tudok következtetéseket levonni. A tudománynak lehetnek módszerei az állításaim igazolására. Vegyük a középiskolai történelmi atlasz első oldalán az emberiség őskori fejlődése lapot, és rajzoljuk fel rá a magyarságról szóló írásos adatokat a mai időponttól kezdve visszafelé. Legyenek az adatok a következők: 1. Kárpát-medence, 2. Etelköz, 3. Levédia, 4. Kazár-birodalom, 5. Alán nép szomszédsága, 6. Maeotis, a monda szerint, 7. Hun-ország a Kaukázusban (4-5. szd), 8. Szkíta-birodalom, 9. Szavard magyarok, 10. Ősiráni szóegyezés területe, 11. Sumér szóegyezés területe, 12. Ókori Egyiptom. Szinte 100%-os pontossággal tudjuk meghatározni a magyarság törzsfejlõdésének, és államisága történetének nagy pontosságú eredetét. Ha ehhez a modern tudomány adatait feldolgozhatnánk, megkapnánk a magyar ősiségnek, megbízható, mások által is elismerhető történetét. Kérdezhetik, miért nem ezt tanítják az iskolákban? Ez teljesen érthetetlen magyar viselkedésmód. A Magna Hungáriáról alkotott tanítás csak abból a meggondolásból lehet érthető, mintha egy láthatatlan hatalom érdekében, maga a magyar hatalom változtatta meg valamikor az őstörténetét. Úgy tűnik, hogy ez a törekvés szántszándékkal, a magyar történelem meghamisításával kívánja megzavarni az összetartozás érzését, az ősiségtudatot, hogy ezzel megossza a magyarságot, ami a magyar államiság elvesztéséhez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon is jól sikerült, látjuk a Trianoni eseményekben. De a továbbiakban maradjunk a címbeli kérdéskörnél. Hogyan lehet értelmezni azt a történelmi vélekedést, hogy az ókorban egy egész Egyiptomi-birodalmat alkotó (de nem csak azt!), az akkori legmagasabb kultúrát megteremtő nép csak úgy nyomtalanul, emberestül eltűnik a semmiségben? Hogyan magyarázható az a tény, hogy az Egyiptomi-birodalmat már évszázadok óta kutatják régészek más tudósokkal együtt, és nem akadnak a nemzetiségének történelmi nyomaira? Ez akkora tudománytalanság, hogy a további következtetések levonását az olvasóra kell bíznom. Néhány magyar származású történelemtudós (nem finnugor történész), és lelkes történelemkutató nyomán én is eljutottam, a fentiek szerint, a magyar őstörténeti kutatásaimban időben visszafelé egészen Egyiptomig. És itt az olvasóval el kell fogadtatnom más kutatók eredményeit, hogy az Egyiptomi-birodalom ókori népessége hunmagyar nemzetiségű és ómagyar nyelvű embereket jelent! Az ókori történelem nagy része az egynyelvű (magyar) népek történetéről szól, lásd a Biblia bábeli nyelvzavar tételét. Ezt a gondolatot a mai Hungária névnevünk egyezőségével bizonyítom. Az angolok, a németek és a szlávok ősei, a magyarokról alkotott népnevükben ezt mindig is tudták. Érdekes módon pont azok felejtették el, akik belőlük származtak. A magyarság származásának bizonyítását a nemzeti ereklyéink eredetével szeretném a cikk további részében elvégezni. Kapcsolódni szeretnék a Magyar Köztársaság Alkotmányának szövegezésében a 76. paragrafus (1), (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti zászló és a címer megfogalmazásáról szólnak, mert ezek eredete a legkevésbé tisztázott történelmi kérdései a magyarságnak. Szerintem az alkotmánynak kellene rendelkeznie a Szent-Korona és a koronázási jelvények szerepéről is a magyar közéletben. Ezért javasolnám kiegészíteni hatályos alkotmányunkat a 76. § (3) pontjaként a koronázási jelvényeink megnevezésével. Ebben a tanulmányomban már a fenti kiegészítés szerint tárgyalom a nemzeti ereklyéink témaköreit. Próbáltam a kialakulásukról tájékozódni szakkönyvekben, de nem jutottam közelebb a témához. Egyetlen magyar szerző sincs abban a helyzetben, hogy ismerné a magyar ereklyék biztos eredetét. Nem volt más lehetőségem, saját kutatásokat kellett végeznem e kérdéskörben. Hogyan következhetett el az a társadalmi sötétség a magyar népre, hogy egyszerűen senki sem tudja a magyar állami jelképek eredetének hiteles történetét? Minden népre jellemző kell legyen, hogy a kialakulásuk után az állami jelképeik szerves fejlődésen mennek keresztül. Minden nép fennmaradása a saját ősiségén keresztül megvalósuló folyamat. Az a nép, amelyik elveszti az összetartozás szimbólumait, a végítéletre, vagyis a megsemmisülésre van kárhoztatva. Ehhez két út vezet. Vagy nincs ősisége egy népnek, vagy szándékosan elveszik a megsemmisítésre ítéltetett nép ősiségét. Ezzel összezavarva az együvé tartozás érzéseit, és így idegen hatalmak kiszolgálóivá válva, lassan beolvadnak azok nemzetiségébe. Eredetileg nem volt szándékomban más szerzőktől idézni a címertannal kapcsolatos műveikből, de egy esetben kivételt kell tennem. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elképesztően lenéző módon ehhez a szent kérdéskörhöz nyúlni, mint ahogy Bertényi Iván a Mecénás Könyvkiadónál 1993-ban kiadott, Új magyar címertan könyvében a 70. oldalon teszi: „Elképzelhető, hogy egyszerűsítve – az akinek nincs címere, oroszlánt visel – elv hatására rajzolt fantáziacímerről van szó". A kérdéses esetben II. András (1205-1235) királyunk hét oroszlánt ábrázoló királycímeréről ír a szerző. Én csak annyi kommentárt fűzök a megdöbbenésemhez, hogy a téma iránti magasztosság, képes lett volna a teljeskörű tudatlanságot is ellensúlyozni. II. András királyunk és környezete, még a legpontosabb ismertekkel rendelkezett a magyar nép eredetét illetően. Ők még tudták, hogy a magyarság származása abból a kultúrkörnyezetből ered, ahol az oroszlánok őshonosan élnek, és ahol a hetes szent számmisztika szerint szerveződött a nép állama és vallása. Nagyon érdekes lenne elemezni egy történésznek, hogy miként fogadta el az országgyűlés a mai állami jelképek használatát, ha senki sem ismeri a pontos eredetét? Vagy ez a mai államvezetést, a többpártrendszert már nem is érdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti kérdésről lenne szó, de ennek feltárása egy másik írás feladata lehet. De az is megkérdezhető, vajon akik elfogadásra javasolták a mai jelképeinket, azok tudták-e az eredeteiket? A több tízezer diplomás magyar történész miért nem ismeri a magyar szimbólumok igazi eredetét? Szintén rejtély! Hogy miért sikerült nekem rábukkanni remélhetőleg a valóságra, nem másnak, csak annak köszönhető, hogy valószínűleg én ástam a legmélyebbre a magyar történelem régmúltjában. A mai meghatározó történészeink közül néhányan odáig merészkedtek, hogy megkérdőjelezik a ránk maradt magyar ősgesztáink hitelességét. Pedig ezekben a leírásokban a színtiszta igazság került leírásra. Semmi mást nem kellett volna tenni egy nemzeti elkötelezett tudósnak, csak a fellelhető ősgesztáink összedolgozását elvégezni egy új magyar őstörténetben. Ugyanis a teljes igazság nem egyenként, hanem az összes ősgesztában van leírva, néhány ellentmondás feloldásával. Egy irodalmi leírás sohasem tartalmazhatja a teljes igazságot, erre a szubjektív elemek sem adnak lehetőséget. Csak említem, hogy talán a Kézai krónika megy legmesszebbre vissza a magyar őstörténetben, az Evilát földjéig (Vörös-tenger észak-keleti szarva). De a leírásokban említést tesznek a forró égövi emlékekről, mint Dankáliáról, Etiópiáról, Núbiáról, Egyiptomról is. Miért nem tud a magyar közvélemény ezekről a dolgokról? Pedig én is ezekből a gondolatokból indultam ki kutatásaim során. A történeti leírások törvényszerűségei alapján fel kellett tételeznem, hogy a magyarság állami szimbólumai nem az utóbbi ezer év terméke, de még csak nem is honfoglalás korabeli. Hogyan tételezheti fel a finnugor történészet, hogy csak úgy összeáll hét törzs, és elfoglalnak egy nagy országot, a Kárpát-medencét területileg és a lakossággal együtt? De ha még el is foglalhatják, hogyan tarthatják meg államilag egységesen hosszú időszakra? Egy ilyen feladatot csak már előzőleg hosszú évezredekig egységesült, egygondolkodású néppel lehet elvégezni. Minden logikai jel szerint, a magyarság már a honfoglalás előtt évezredekig együtt élő, egységesült társadalmat feltételez, a sikeres új államisága megalkotásához. De hol lehet azaz őshaza, amelyikben a fejlett társadalmi tudatunk kialakult? A finnugor történészek semmivel sem bizonyítható Magna Hungária őshazaképe, a fentiek szerint elvetendő álláspont. Ezzel kapcsolatban pont arról írnak, hogy pogány és barbár nép voltunk. Persze lehettek az Ural környékére vándorolt peremlakó (permi) magyar ajkú néprészek arrafelé, de nekünk a nép törzsét, vagyis a nép központi magját kell megtalálnunk. A fenti tizenkét pont szerinti magyar tartózkodási helyek ismertetésétől ebben a tanulmányban eltekintek. A magyar nép szerves fejlődésében csak a tizenkettedik, tehát az ókori egyiptomi jelenlétünkkel foglalkoznom, a nemzeti jelképeink kialakulásának ismertetésében. A megnevezett alkotmánytervezethez igazodva, a nemzeti szimbólumaink közül a kérdéses eredetűeket – a reális hipotézisem szerint – az alábbi csoportosításban tárgyalom: 1. 76.§ (1) pontja: Magyarország zászlaja. 2. 76.§ (2) pontja: Magyarország címere, a Szent Koronával. 3. 76.§ (3) pontja: Koronázási jelvények. 1. Magyarország zászlaja. Nemzeti jelképeink eredetének megértéséhez csak a háromszínű piros-fehér-zöld trikolór kialakulásának a történelmi folyamatán keresztül vezet az út. A magyarság történelmi kialakulásának a fentiekben vázlatpontszerűen leírt útjából, most az emberileg belátható út végéről induljunk visszafelé a mába. Kezdjük a nemzeti színeink eredetének kialakulásával munkánkat. Feltételezem, hogy önök méltányolták azt a kérésemet, hogy fogadják el az ókori Egyiptom nyelvének az ómagyart, minden további bizonyítás nélkül. Vannak kutatók, akik ezt a munkát már eklatánsan elvégezték Ezért a továbbiakban csak az egyiptomi államalakulat kialakulásával, kell foglalkoznom. Az özönvíz Biblia általi megemlékezését is követően a Nílus folyam északi részére, a Vörös-tenger Puntia területéről, a később hunoknak nevezett népesség vándorolt. Megalakult az alsó-egyiptomi Bothon és Esthon Nílus menti ország a hunok népéből. Nemzeti kialakulásuk kezdete mintegy nyolcezer évvel ezelőttre tehető. A honi-hunok fővárosa Menfer (Menfisz), nemzeti színük a vörös. A nemzeti színüknek kettős eredete van. Első megközelítésben a Puntia körüli vörös sivatagról eredezik. De szerintem a második megközelítés is fontos, ugyanis a vörös a harcos, a nép magját körülvevő védő nemzetrészek szimbólumát is jelenti. A Nílus Asszuán (Asszonyhon) környékére az elsivatagosodó Etióp magasföld körzetéből a mag népe telepedett meg, és alakította ki a felső-egyiptomi Magúr vagy inkább a Hétúr államalakulatot Tebu (Théba) fővárossal. Ez az államalakulat képződése is mintegy nyolcezer évvel ezelőttre tehető. Ennek az államalakulatnak a nemzeti színe a fehér (fehér magyarok). A szín jelkép eredete legvalószínűbb értelme a tisztaság, mármint a nemzettség magtörzse, központi eleme értelemben. A mag népére jellemző volt az anyaság tisztelete, egy területét nevezték Asszonyhonnak (Asszuán) is. Az egyiptomi vallásban a nőiség színe az ezüst (fehér) volt, és a hold szimbólumával jelezték. Ebből a vallási körből ered a Nagy Boldogasszony kifejezésünk. Vajon véletlen-e, hogy Szent István királyunk a magyarok boldogasszonyának, Szent (Szűz) Máriának [Ős-Ma (anya)] ajánlotta fel a megüresedett magyar trónt? A termékenységi vallások eredete is ide kapcsolódó fogalmak. A hunmagyarság két legjelentősebb törzsének kialakulásáról a legrövidebben írtam. Már itt kell megemlítenem, hogy a Nílus délebbi, Núbia és Etiópia tájékán egy újabb törzs, mégpedig a fekete-magyarok, eredeti nevükön a Kus nép szerveződött államalakulatba. Az ő népnevükben a kusok mellett, a fekete és mezős névalakok is előfordulnak. A mezősből akár következtethetünk a nemzeti színükre, ami a zöld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven beszéltek, az írásos és uralkodói névképzésben a magyar jelleg dominál. Egyiptom ókori történelméből tudjuk, hogy a Nílus mentén kialakuló államalakulatok – a rend tekintetében – sokszor egymás ellen is felléptek. Elsőként a hunok, majd válaszként a magyarok hajtottak végre egymás elleni háborúkat. Az időszámítás előtt 3400-3200 körül lezajlott utolsó ilyen akciót követően, a Dél-Egyiptomi király Ménes (Mén-ős) legyőzte az Észak-Egyiptomi Osiris (Hun-ősúr) királyát. A trónviszályt – a Tudó nevű főpap közvetítésével – egy nemzetegységesülés követte. A politikai magállapodás szerint létrejött a kettős királyság intézménye. Vagyis a mindenkori fáraó mindkét országrész ura lett, és a közös állami jelképeket is egységesen kezelték. Tehát létrejött a piros-fehér egyiptomi nemzeti színkombináció. Ez a színkombináció még ma is, a két felső színt alkotja Egyiptom lobogójában. Többszöri súrlódások következtében i. e. 1990 tájékán a 12. dinasztia fáraói meghódítják a Kusföldet is. Ezt úgy kell érteni, hogy egy újabb államszövetségben a Kusföldet harmadikként, a kettős Egyiptom államalakulatába tagosítják. Ezzel kialakult az egységes, szinte az egész Nílus menti területeknek egy nemzetként történő működtetése, vagyis az első teljeskörű Magyar-Egyesült-Államok szervezete. Volt időszak, amikor a fekete kusok adták Egyiptom fáraóit. Kérdezheti az olvasó, mi köze van ezeknek az eseményeknek a magyar nemzeti trikolórhoz? Szerintem nagyon is sok. Megértéséhez a történelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer évet. Máris a magyar honfoglalás 895. évének eseményeinél vagyunk. Milyen színű zászlók alatt vonultak be Árpád hadai az országba? Egyes leírások szerint a vörös szín alatt, más leírások szerint pedig az Árpád-sávos piros-fehér csíkozottságú zászlók alatt. Mindkét színjelkép, mint már tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A vörös harcos népességet, a hun népelemet, a vörös szín jelképezi. A piros-fehér sávozottság az egységesült hunmagyarokat jelképezi. De vajon ezt bizonyítani is lehet? Az Árpád honfoglalás kori eseményeknél ne felejtsük el azt a tényt, hogy erre az időszakra Egyiptomból a magyar ajkú népelem már ezer éve kiszorult. A helyünket perzsák, görögök, rómaiak, arabok és végül a törökök foglalták el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kultúrában fedezhető még fel. Az Egyiptomi őshazából kiszorult magyar árja (kiáradó) népesség Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül mintegy ezer év alatt jutott el sorban utolsó állomásához, a Kárpát-medencei végleges államalapításához. A téma szerint ezzel a kérdéskörrel is csak a nemzeti színek mértékéig foglalkozom. Még annyit írok róla, hogy a honfoglalás kori Kárpát-medence őslakosságát úgy kell elképzelni, mint az Egyiptomból és a Kaukázus környékéről már előzőleg, évezredek alatt kiáradó népelemek királyságainak országát. Sok kiskirály, széteső hatalmi szerepkörrel. Nemzeti színeink eredetének megértéséhez, Álmos és Árpád vezérek dinasztiája történelmi titkainak leírásával juthatunk a legközelebb. Az Árpád családi névtörténetéről röviden: 1. Ügek (Ügyek) fejedelem – nagyapja Árpádnak – dunai magyar honból származó királyfi. 2. Emese – nagyanyja, Ügek felesége – Kaukázus menti Hun királylány. 3. Álmos – Árpád apja – nevének ómagyar jelentése: Élő-Más, vagyis a Rá napisten élő mása (élő isten), helyettes hun király, egyiptomi eredetű szakrális uralkodói (fáraó) név származék, és nem az álom fogalom változata. Királyi feladata a kárpát-medencei honegyesítési folyamat politikai végrehajtása. 4. Árpád – Álmos fia – sötétes arcú katonai vezér. A nevének ómagyar jelentése: Ár = úr + (a)pa + d = dóm, szent hely. Értelme: Úr- apád, vagyis a Föld-szent-ura (Ptah), szintén szakrális egyiptomi eredetű uralkodói név, és nem árpácska képzésű fogalom. Hacsak annyiban nem, hogy az árpa növény is az Árpád őskirályról kapta a nevét. A Nílus-delta első hun uralkodójának neve tehát Árpád volt, mintegy 5-8 ezer évvel ezelőtt. A hun nép az ősapjának istenségét tisztelte benne. A honfoglaló Árpád vezérnek királyfiként feladata volt a kárpát-medencei honegyesítés katonai feladatainak a végrehajtása. A rövid ismertetésből világosan kitűnik, hogy a magyar honfoglalási folyamat, nem egy pillanatnyi katonai vereséghez kapcsolódó, pánikszerű menekülési stratégia eredménye. A honegyesítés levezetéséhez dinasztiák közötti évtizedek alatt lejátszódó politikai folyamatok adták a motivációt. És az sem kizárható tény, hogy magát az eseményt a kárpát-medencei uralkodó körök kezdeményezéseként értékeljük. Az egyre erősödő nemzetközi nyomás (német-római) elhárítása érdekében nősült be Ügek a hun királyi családba, hogy egy kedvező katonai helyzetben végrehajtásra kerülhessen a nevezetes történelmi esemény. És a kedvező politikai helyzet 895-ben létrejött, megvalósult az egységes kárpát-medencei magyar állam. De még adós vagyok a nemzeti zászlónk történetéből az eredet pontos meghatározásával. A figyelmes olvasó már a felvezetésből megérthette, hogy a magyar államiság eredete sokkal, de sokkal régebbi ezer évnél. Vajon miért kapott egyiptomi szakrális királyi elnevezéseket az Árpád dinasztiája? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet véletlen. Árpád és családtagjai azért kaptak Egyiptomi királyi elnevezéseket, mert az ősiségüket, szakrális eredetüket ők egészen a hunok ősapjáig, a hunföld ősuráig, több mint ötezer évre vezették vissza. Egy ilyen névválasztás sohasem épülhet hazugságra. Legfeljebb egy kicsit színesebbé tehető a valóságban, de hogy holtbiztosan valóságos alapja van a folyamatnak, az megkérdőjelezhetetlen. Ebből a történelmi megfontolásból már nem nehéz meghatározni, a magyar nemzeti lobogó színkialakulását. A nemzeti trikolórban a felső szín a vörös, másképpen a piros szín. A hun népelem nemzeti eleme is a piros (vörös). A honfoglaló Árpád azért választhatta zászlajának a vörös színt, mert ő önmagát hun származásúnak tartotta. De azért használhatta a piros-fehér ún. Árpádsávos lobogót is, mert az ötezer éves újbóli testvéresülés következtében a nép a hunmagyar népnevet vette fel, vagyis a piros és fehér színek együtt jelentik a hunmagyar népet. Tehát, a nemzeti zászlónk két színének az eredete teljesen bizonyíthatóan, az ókori Egyiptomi-birodalom színei. Jelképezi a két néptörzs újra egységesülését. Meg kell jegyeznem, hogy a Kárpát-medencei magyarság is mindkét népelemet megszemélyesíti. Hogy mégis a magyar népnév lett a saját elnevezésünkben a domináns, ez az akkori politikai és katonai erőviszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglalást megelőző rejtélyes, alig ismert Kievi-csata döntötte el a kérdést, de ez a megkezdett folyamatot nem hátráltatta. A harmadik szín, a zöld eredete kissé homályosabb. A magyar szóláshagyományból közismert az a mondat, hogy „piros fehér zöld, ez a magyar föld". A föld a meleg égövi Afrikában, mindig zöld színű a rajta levő növényektől. Kivéve a sivatagi tájakat. Tehát az ősi magyar földre már a rímelés miatt is illik a zöld szín. De én még két másik alternatívát is elképzelhetőnek tartok. A Kusföld lakóit a főleg legeltető gazdálkodásuk miatt, mezősnek is hívták. Kusföld beillesztése a birodalomba előidézhette a harmadik néptörzs nemzeti ereklyéinek a használatát is. A Kus szobrok kígyóval és a napkarika ábrázolása mellett, felvethette a zöld mező szimbólumának a felvételét is. De erre nincsenek bizonyítékaim. A másik alternatíva szerint az Egyiptomiak a Vörös-tengert is a nagy zöldnek hívták. Ennek bizonyítására tudományos adatok is léteznek. Tehát jelképezheti a zöld szín a származási területünket szimbolizáló, egykor nagy zöldnek nevezett mai Vörös-tenger környékét. Az ókorból elsősorban a csatajelenetek zászlói maradtak fent az utókorra. Ezek többnyire a népelemek felségjeleit takarják. De a nemzeti színek mást is mutathatnának úgy, mint a magyaroknál, az egész nemzet színjelképeként a piros-fehér-zöldet. Magyarországon a Képes Krónika ábrázolásában már a 11. és a 12. században biztosan megjelenik a zöld szín, elsőre a hármashalom zöld színezésében. Az akkori krónika készítő biztosan nem az ujjából szopta a színezés mikéntjét, ezért megállapítható, hogy a zöld szín is a szakrális régmúltba vezet el minket. Nem tudom megállni, hogy ne írjak a csodálatom legfelsőbb fokán a magyarság géniuszáról, a csodálatos elsődleges ókori világkultúrát megalkotó népről még egy gondolatsort a nemzeti zászlónk kapcsán. Már tettem említést arról, hogy a nép központi ún. mag-törzsében, a fehér magyarok vallásában a legcsodálatosabb emberi megnyilvánulásként, a legnagyobb tiszteletben az anyaságot éltették. Ennek kifejezési jelképe a fehér szín, mint a tisztaság csodálatának a visszatükröződése. Ha úgy tetszik a figyelmükbe ajánlom, hogy a népünk anyasági tisztelete a nemzeti trikolórba szakrálisan is bele van kódolva. Mit gondolnak, miért a fehér szín a nemzeti zászlónk középső sávja? Az ősiségből érthető meg, hogy a nép fennmaradását a legnagyobb mértékben az anyaság védelme biztosítja. A középső fehér sáv szinte körkörösen védve került elhelyezésre a nemzeti trikolórban. Felülről a harcos piros törzsek, alulról pedig támogatja a nép földje a zöld, vagyis a jól megválasztott élőhely, mint a hon ami országot is jelent. Talán az egész világon sincs még egy nép, amelyik az országzászlajába is belekódolta a tudását, ami egyenesen a természet törvényeit személyesíti meg. Kérem, gondolják végig! A nemzeti zászlónk eredetének leírását ezzel befejezettnek tekintem. Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Zászló keletkezésének eredete mintegy ötezer évre visszavezethető, az Egyiptomi-birodalom kialakulásának az idejére. Ha valaki a fejtegetéseim nyomán még mindig kételkedik az általam leírtakban, azt ajánlom, hogy nézze át a világunk jelenlegi országzászlóinak színösszeállítását. A nemzetek zászlóinak színképe szinte pontosan lefedi az ókorból az országokat megalkotó nemzetségeket. Ha a mediterrán és európai területeket nézzük, behatárolható, ahol magyar származású néprészek tartósan megfordultak. A piros, a fehér, a piros-fehér, és a piros-fehér-zöld összetevőjű Földközi-tenger környéki országzászlókat megjelenítő népek között lehet keresni a magyar nép leszakadt rokonnépeit. Ha ezt így figyelembe vennénk, nagyon sok rokonnépre találhatnánk rá ebben a természeti tájegységben. 2. Magyarország címere. Nagyon nehezen tudom megemészteni azt a tényt, hogy a hazában nincs egyetlen történészünk sem, akinek az utóbbi legintenzívebb 300 éves történelemhamisítási gyakorlat következtében, a nemzeti (kis) címerünk eredetéről érdemleges mondanivalója lenne. Több forrásomat nem történész írta. A nem tudás eredménye lehet, hogy nem a leírók hibája, mert a történészi források cenzúrázott jellegűek. Az eredetekről átadott tudásanyagból megállapítható, hogy a megszólaltatott tudósok Szent István koráig képesek visszamerülni a múltba, de minden határozottság nélkül. A következtetésem egyértelmű. Tehát, egyetlen magyar történésznek sincs semmiféle eredeti forrása, a nemzeti jelképeink valódi eredetéről. Ezen okból nem vállalják a további kockázatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai történészeink most miként szolgálják a magyar nemzet megmaradását? Erre a kérdésre a válaszom: sehogy! Így nem lehet a magyar nemzetet a jövőnek megtartani. A harmadik évezred elején a biztos ősiséggel nem rendelkező népekre a teljes feloldódás vár a nagy nemzetközi (globalista) közösségekben. Ha nincs biztos ősiség, elveszik az állam is. De ez már nem az én bajom lesz. Érdekes módon, konkrét bizonyítékok nélkül mégis megfejthető az ősiségünk eredete. És kijelenthetem – egy közel emberöltőnyi történelmi magánkutatásaimnak köszönhetően – a kevés tudományos adat ellenére mégis megfejtettem az elsődleges ókori Indomediterrán világkultúra rejtvénykulcsát. Természetesen, más kutatók eredményein keresztül. Ez a rejtvénykulcs csak akkor nyithatja ki az ősiségünk titkos ajtaját, ha maga a nép is akarja. Sajnos meg kell értenem, hogy az Európai Unió aljáig leszegényített magyar közvéleménynek ezer más baja van, mint a magyarság valódi származásával foglalkozni. Pedig mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felzárkózásának Európához elsősorban az ősi történelmünk ismeretén keresztül vezet az út. Ennek érdekében kínálom fel a nemzet számára az összetartozásunk ereklyéinek származástanában a valódi tudományos igényű feldolgozás folytatását. A Magyar Köztársaság 1989-ben az ún. régi „kis magyar címert" választotta nemzeti címerének. A négy alkotórészének a címertana tisztán, vonzóan egyszerű. A címer alakjára jellemző a hegyes talpú hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második mezeje vörös alapon a zöld hármashalmot, és rajta az aranykoronás foglalatban álló kettős keresztet tartalmazza. A pajzson a magyar szent korona nyugszik. Nézzük sorban a négy motívum kérdéskörét. 2/a. A pajzs első mezeje. A kiscímer első szimbolikája megjelenik a középkori közepes és nagy államcímerünkben is. Mindháromban megtalálható a pirossal és ezüsttel hétszer vágott négy ezüst (fehér) sáv. Elsőként tehát az Árpádsávok kérdéskörét kell megértenünk. A rendelkezésemre álló források leírják, hogy a négy sáv nem a négy folyónk, a Duna, a Tisza, a Dráva, és a Száva motívumát hordozza magában, hozzátéve, hogy a vágások az Árpádok családi színeit, családi jeleit szimbolizálják. Ez azért is igaz lehet, mert ők nem a Kárpát-medence szülöttei, és a bevonulásuk előtt már használták e jeleket. Már csak az a kérdés, akkor milyek korból eredeznek? A magyar nemzeti trikolórnál ismertetett szakrális leírásból már tudnunk kell, hogy az Árpád családi hagyománya az Egyiptomi-birodalom Hun törzsének ősapjáig – mely az első Árpád államalapítót isteníti meg – vezetik vissza a származásukat, több mint ötezer évvel ezelőttre. Az egyiptomi ősi napvallásban (tűzimádás), a természeti tanításaikban a négy alapelem jelzésére ősidők óta használták az oroszlán oldalára felrajzolt négy sáv jelképét, sokszor a vállán egy csillaggal. Hogy miért az oroszlánok oldalára rajzolták? Ebben a tanulmányban csak annyiban kívánom részletezni, hogy szakrális összefüggés van az oroszlán ókori neve a magura, és a magyar név eredete között. A nevek etimológiája teljesen azonos. Minden részlet nélkül ezen a példán szeretném szemléltetni a történelmi magánkutatásaim közben elért eredményeimet. A kezembe került történelmi kiadványokból kigyűjtöttem minden olyan ókori nevet és szavakat, amelyek magyar jelentésű fogalmakat takartak. Megalkottam egy több mint ötszáz szavas ókori magyar szótárat. A folyamat közben elég nagy gyakorlatra tettem szert régi magyar szavak elolvasására és a megértésére. Eszerint a magura szó háromtagú ősi szóösszetétel: mag = mag népe (magyar) + ur = úr + ra = Rá a napisten megnevezése. Egy nagyon gyakori ősi írástechnikáról is kell szólnom. A mássalhangzós írásmódokban, mint a rovásírásban is a szavakban, ahol két azonos vagy hasonló írásjegyű mássalhangzó került egymás mellé, mint esetünkben az ur-ra szótagoknál, a két mássalhangzót egyberótták. Akik kevésbé ismerték az írás nyelvét, úgy vették át a szavakat, ahogy írva voltak, esetünkben az ura kifejezés szerint. Az eredeti nyelven még az ur-ra másként a rá-úr értelmet jelentette. Összeolvasva vegyes hangrendben: magura = napisten-mag(yar)-úr(a) kifejezését adja, átvitt értelemben a nép királya jelentéssel. Az ősi mag-királyok önmagukat a hímoroszlán hatalmához és erejéhez hasonlították. Az „oroszlán az állatok királya" mese-mondása, az emberiség őskorában keletkezett, és csodálatos tisztasággal maradt fenn a napjainkra. A magyar szóban a mag + y = jaó, jó szavunk hasonulása + ar (úr) +ra (napisten) szótagok összeolvasva adják a Rá-napisten-jó-népe kifejezést. Az i, és y betűk kiejtésében a j mássalhangzónk hangalakja is felismerhető, mint a Jón-tenger (Mare-iónium) kiejtésében. A „gy" kettősbetűnk az y lágyító hatásával keletkezett. Teljesen egyértelmű a fogalmak keletkezésének azonossága. Visszatérve témánkhoz, már más kutatók bizonyították, hogy az Árpádsávok szimbolikája megegyezik a napvallásban a természet négy alapelemének a vallási ábrázolásával. Ez a négy alapelem a víz, a levegő, a föld és a tűz. Máig hatóan tökéletesen megfelelnek a földi bioszféra életfeltételeinek. Az ábrázolási módjuk megjelenik az egyiptomi fáraó jelképeken, de magyar vonatkozásban például az esztergomi várkápolna falán is, a kereszténység előtti időből. A középkori címeralkotóink bizonyíthatóan ismerték az ősi motívumok eredetét, és használták is a címerek kialakításában. A mai magyar kiscímerre jellemző, hogy a négy jelképének a címertana az eredeti motivációkból, az egyszerűsítés okán, már nem tartalmazza az őstörténetünk minden mozzanatát. Az első mezejének hétszer vágott vörös és ezüst sávjai, a négy elem és a hetes számmisztikán kívül, már mentesek miden más szimbólumtól, az említett hét oroszlántól is. Az első részben leírtam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar népének az egységesülését. A mintegy ötezer éve kialakult egységes nép nemzeti színkombinációja a vörös (piros) és a fehér. A fehér színről tudjuk, hogy azt ezüstszínnel is jelölték, ami az anyaság tiszteletét jelképezte. Másként, a fáraó (napisten mása) uralkodóként az arany karika (glória) mellett, a királynő a holdistennő (ezüst) képében jelent meg a motívumokban. A pontosabb megértés a vágások számában van elrejtve. A hétszeres színváltás, az ősi magyar társadalmi szervezet hetes számmisztikájából eredezik. Az egyiptomi Hétország, mint a Théba körüli magyar törzs állami szervezete, a hetes szám szerint épült fel. Ugye mindenki tudja, hogy az időszámításunkban az egy hét, mint a hét napjai, szintén ebből a kultúrvilágból került megalkotásra a mai napjainkig hatóan. Ez a kisugárzás képződött le a Kis-Ázsia Hettita királysága kialakulásában is még az ókorban. De a hétfejű sárkány, a magyar népmesék szereplőjének az eredete is, ide vezethető vissza. A hetes számmisztika köszön vissza a Biblia teremtés mítoszából is. Szerintem minden olvasó tud a honfoglalás mondájában a hét vezér vérszerződéséről, mely vallási motívuma szintén a Hétországig, 5-8 ezer évre mutatja a magyar címer fejlődésének az útját. A kiscímer első mezejének hétszer vágott jelképéről összefoglalóan elmondhatom, hogy eredete ötezer évnél régebbre vezethető vissza. Egészen az őskor végéig, az írásbeliség kezdetéig. Az írásbeliség kezdeteit úgy kell értenünk, hogy sokszor az első írás a nemzettségek jelrendszereiben, jelképeiben került megalkotásra. A közös jelképek megőrzése a fejlődő törzsek legfontosabb életfenntartó folyamataivá váltak. A népekké szétváló emberiség, amíg tehette, őrizte, védte nemzeti szimbólumait. A magyar népek is ezt a magatartást követték, amíg tehették. Ápolták az ősiségüket, ha másként nem a mondáikban. A középkori nagycsaládok fennállásáig a nagyszülők mesélték az unokáknak szájról szájra. A modern újvilágunkban már a nagycsaládok is szétestek, megszűnt a hagyományterjesztés ősalapja. Az iskolákban pedig a tanterv szerint csak az tanítható, amit a mindenkori hatalom megenged. Talán e néhány ok is közrejátszik az ősi hagyományaink homályba sűlyesztésében. Meg kell próbálni újra feléleszteni hiteles ősiségünket, hogy a nemzetünk is fennmaradhasson. Ennek érdekében a történelemtudomány eredményeinek felhasználásával vissza kell mennünk az úton a régmúltba, ameddig csak lehet. Úgy, ahogy Árpád honfoglaló vezérünk és környezete tette ezeregyszáz éve. Ők elsősorban az Egyiptomi-birodalom első uralkodójáig, az Árpád család ősapjáig, és a magyar államszervezet hetes számmisztikájának az eredetéig nyúltak vissza, mert még hitelesen tudták az ősiségüket. Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti címereink az ötezer év alatt szerves fejlődésen mentek keresztül. Ennek során a középkorban is több címerváltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a címer alapmotívumai is a középkorból eredeznek. A magyar címeralakulatok minden esetben a szakrális régmúltból merítettek, de a mindenkori királyaink származástudata szerint. A lényeg az, hogy először a mező hétszer vágott szimbolikája a Théba fővárosú Hétország magyar, és a Menfisz fővárosú Bot és Esthon hun népének az egységesülését képezi le, a vallás hetes misztériuma szerint. Másodszor a természeti tudás négy alapelemének a vallási tanítását kódolja felénk. Az összefoglalás érdekében ismétlem: a Hungária népnevünk eredetét, és a négy őselem mondanivalóját tartalmazza a címerünk első mezeje. 2/b. A zöld hármashalom. A magyar kiscímer második motívuma a vörös alapon a zöld hármashalom jelképe. Eredetéről a legnagyobb tanácstalanság jellemzi történelemtudományunkat. A 18. századi magyar címertan már a Tátra,-Fátra,-Mátra szimbólumának tartja. Másik helyen leírják, hogy a portugál Macedo (mintha magyar származású névvel állnánk szemben) 1687-ben ír elsőként róluk, mint a három legnagyobb hegy szimbóluma, de nem nevezi meg őket. Azt sem veszi figyelembe a magyar történészet, hogy a Képes Krónika a 11. században már le is rajzolja, mégpedig zöld színezéssel. Akkor mégis ki ír róla elsőként? Ha tovább megyünk vissza a történelmi évezredekben, az Egyiptomi hieroglifás írásokban már legalább ötezer éve megjelenik a hármashalom hieroglifai jele a ránk maradt szövegekben. Ez a jel nagyon egyszerű, egy rövid vízszintes hasáb felső oldalát három hullámjelben rajzolták, és minden esetben ország vagy terület leírása kapcsán használták. Gondoljunk csak vissza az előző fejezet négy sáv jelképére. Ha a négy függőleges vonallal is jelzett négy elem ábrájának tetejét összekötjük egy hullámvonallal, azonnal a hármashalom ábráját kapjuk eredményül. Talán véletlen motívum összecsengéssel állunk szemben, a négy sáv és a hármashalom keletkezésében? Nem, minden esetben a magyar jelképek egységes szerves fejlődésének vagyunk tanúi. Felmerülő kérdés, miért jelölték az egyiptomi hieroglifaírásokban a különböző országnevekben a területet a hármashalommal? Ennek a gyakorlata is könnyen érthető. Már az őskorban az embercsoportok a saját felségterületeiket jól megismerhető, de fontosabb, hogy jól védhető területekben jelöljék meg. E törekvések céljaira a folyókkal és hegyekkel (kővel) elhatárolt területek feleltek meg a legjobban. A mai kő szavunk eredete az őskorba nyúlik vissza, gondoljunk a határkő napjainkig fennmaradt kifejezésre. A kő fogalma a tájszólások szerint ka, kó, kő és kű változatokban szerepel. Példaként a magyar Öskü (Ős-kő), az izraeli Jerikó (Jó-úri-kő), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a szent sólyomisten országa és a Marokkó (Maúri-kő) fogalmakat említem. A hegyekkel körülzárt élőhelyek szimbólumává váló kő (hegy) hármas jelölésében a „három a magyar igazság" motívuma fedezhető fel. Ezen a helyen a szentháromság magyar eredetére is utalnom kell. Az őseink a vallásukban a hármas motívumként a teremtő,-megtartó,-pusztító természeti erőket tisztelték a szentháromságban. De ugyanazt a szerencsésnek vélt hármas tagozódást takarja az ókori Nílus menti három magyar néptörzs egységesülési folyamata, amely az Egyiptomi Birodalom fénykorát jellemezte, az időszámítás előtti második évezredben. Tehát, a magyar címerben megjelenő hármashalom eredete is az őskorba vezet minket. A jelképekben, mint a hieroglifákban az országnevek leírásában a magyar szerencseszám motívumaiként a hármashalom jelképével fejezték ki az országokat, a nevek megjelölése mellett. Az sem véletlen, hogy a hármashalom a magyar címerekben a zöld színnel került ábrázolásra már a Képes Krónikában is, legalább három esetben. Mit gondolnak, az egyiptomi Gizai-fennsík három nagy piramisa, vajon nem az ősi őshaza meghatározó hegyeinek (Etióp magasföld) leképezése, és a hármashalom jelképének gyakorlati megvalósítása? Ha jól végiggondoljuk, hogy a hármashalom szimbolikája lehet a nemzeti címerünk legrégebbi jelképe, amely akár tízezer évekre is visszanyúlik, jelölése csak az élettér zöld színe lehet. Ezek a motivációk annyira összefüggenek egymással, hogy megkérdőjelezhetetlen a fejlődésük logikája. 2/c. Az aranykoronás foglalatú kettős kereszt. A kiscímer harmadik motívuma a zöld hármashalmon álló aranykoronás foglalatú kettős kereszt. Szerintem a legkönnyebben a kettős kereszt eredete érthető meg a magyar címertanban. A nemzeti színeink kialakulásakor írtam a hunmagyar egységesülésről. Időszámításunk előtt 3200 tájékán a Tudó (Thóth) főpap jelentős közreműködésével létrejött a két Nílus menti magyar törzs egységesülése. Tudjuk, hogy az uralkodói szimbólumok is egységesültek. Ugyancsak létrejött a két nép vallási jelképeinek az összevonása is egy rendszerbe. A magyar népek őskori legjelentősebb vallási emblémája a nyakba akasztható körosztó kereszt volt. Ilyen keresztek kerültek elő a magyarországi ásatások során jelentős számban, és nem csak a honfoglalás kori leletekből. A keresztek a leírásokban az egyenlőszárú, de a hosszabb szárú kialakításukról is árulkodnak. Értelmük a körosztáson alapul. Csak nagyon röviden írom le, hogy a magyar népek hitvilágában a legfőbb isten megjelölésére a kör ábrázolását használták. A kör sehol sem kezdődik, és sehol sem végződik eszmeisége, az isten örökkévalóságát tükrözte. Úgy gondolták, hogy a kör az maga az egy és oszthatatlan teremtő ősanya, valójában maga a természet. Az egy istent a napban vélték megtalálni. A magyar népek egyetlen istene a Ré (rá), a napisten volt. Neve valószínűleg a „rásüt" összefüggésben is fennmaradt. Minden más, az isten ábrázolására alkalmas jelenséget az isten másának tartották. Ezek szerint az egértől az oroszlánig, a fáraókon keresztül a papokig a megnevezésekben az isten mását tekintették bennük. Például a Ramás (Rá napisten földi mása), Ramses (Rá-más-ős) fáraónevek a fentiek szerint képződtek. Úgy imádták őket, mint az ÚR KHEPE (az úr képe) az egyiptomi napvallásban „oh, te egyetlen, oh te tökéletes". A kört, mint a természet egészét, végtelennek (oszthatatlannak) tartották, de a részeit megnevezhették. A napvallás papjainak a legfőbb tanítása, a természet négy alapelemének a megismertetését jelentette. A négy ezüstsáv eredeténél már írtam a jelenségről. A kör kétszeri átlós osztásával elért szimbolika, a kereszt lett a magyarság napvalláshoz tartozásának a jelképe, mely egyik formájában nyakba akasztva ékszerként hordták. A hunmagyar egységesülésben a két keresztet viselő nép szimbolikája az uralkodói jelvények egybeszerkesztésével, a kettős kereszt megalkotásával zárult. A kettős kereszt azt jelentette, hogy a mindkét országrészben megkoronázott egyeduralkodó a fáraó, mindkét őskeresztény nép ura lehetett. Láthatjuk, mennyire egyszerű, és az ókorba visszavezethető eredetű a kettős kereszt szimbolikája. Nem mehetünk el a zöld hármashalmon álló kettős kereszt aranykoronás foglalatú ábrázolása mellett sem szó nélkül. Az aranykorona, másként az úrkarika, az északi hun nép királyainak a koronatípusát jelképezi. Az arany nevébe a legjelentősebb hunmagyar vallási felfogás titka van belekódolva. Mint már írtam a napvallásban, az egyisten imádása jellemezte a legfontosabb magyar vallási felfogást, bármerre kényszerültek szétvándorolni az árja néprészeink. Az arany szavában a hieroglifa, de a rovásírás szerint is egybe van róva az ar (úr, ember) és a ra (Rá, a napisten) fogalma. A rovásírás lényegében a hieroglifa írás egyszerűsített változata. A már ismert szabálya szerint, ha két szótag azonos mássalhangzója kerül egymás mellé, egybeszerkesztik őket. Az arany szavában is egy közös „r" betűvel írták le a fém fogalmát. A rovásírás tudói – a mágus papsága – ezt a szabályt jól ismerték. Ahhoz, hogy megfejthetőek legyenek az ókori magyar írásos emlékek, nekünk is alkalmazni kell. Mégis mit jelent az ómagyar nyelv arany szava? Az előző bekezdésből az ar-ra kettős szótagja már érthető, vagyis a rá-úr (napisten) értelemben. Az egyik megoldásban az arany szóban az ny rész jelentését már a magura és a magyar szavaknál leírt etimológia szerint érthetjük meg. Jelentheti a nemzet vagy inkább a nép szó első betűjét, az y pedig a jó magyar néphez tartozás képzése hasonulásában az „ny" kettősbetűnk eredetét. Összeolvasva a szavunk mai értelme megegyezik: arany = úr-rá-jó-népe jelképével, vagyis a napisten-jó-gyermekei jelentésével. Csak megemlítem, hogy az arany latin neve az Aurum etimológiailag a magyar fogalomból származik. Másik megoldásban szintén egy magyar nyelvi szabállyal állunk szemben. A névelőt sokszor egybeírták (rótták) a névszóval, mely a fordítói eltérések eredményeként, a jelentésben is új szót alkotott. E feldolgozás szerint az arany szó, a + ra + ny fonetikus képet mutatja. Mind a három szótag jelentését már ismerjük az előzőekből. Ezek szerint is a magyarok által jól ismert szót, az arany fogalmát írják le. Ezzel a megoldással a fogalom értelme: arany = a-rá-jó-népe jelképe, vagyis a napisten-jó-gyermekei. Mindkét megoldás eredményként, ugyan azt a jelentést hordozza magában. Az ókori magyar népek az együvé tartozás jelképét az arany fém mágikus tulajdonságaiba kódolták. Talán leírhatom, hogy az ókorban az arany még nem egyértelműen a gazdagságot szimbolizálta, inkább a napvalláshoz tartozás kifejezésére volt használatos rituális jelkép. Feltehető kérdés, akkor miért található más népek szimbólumában szintén kettős kereszt, ha ez ókori magyar népi ereklye? A kérdésre adandó válasz ismét egyszerű. Egyes történészek szerint a kettős kereszt magyar ábrázolása bizánci eredetű, és III. Béla király (1172-1196) kori magyar átvétel. A valóság ezzel szemben az, hogy pont a fordítottja az igaz. A kettős kereszt egyiptomi ómagyar eredetű, és bizánci az átvétel. Mint írtam a kettős kereszt eredete i. e. 3200 éves. A bizánci császárság pedig több mint háromezer évvel későbbi államalakulat, vagyis i. u. 395-ben válik önállóvá ez a hatalmi szerveződés. Mely területeken alakult meg a Keletrómai Birodalom? Elsősorban a Kis-Ázsia és a Fekete-tenger nyugati részén, valamint a Balkán-félszigeten. Milyen népek lakták egykoron ezeket a területeket? Az Egyiptomból kiáradó, és a hódítók által kiűzött hunmagyar törzsek csoportjai. Az ilyen alapú népességre rátelepülő, és velük egybeolvadva más nemzetiségekké váló új népek, az után trák, macedón, bolgár, görög, szláv stb. nevek alatt adták Bizánc népességét. Ha tudományosan megvizsgálhatnánk, hogy milyen nemzetiségeket takarnak a felsorolt népnevek, igen nagy meglepetésben lehetne részünk, de erről egy másik tanulmányban szeretnék írni. A Macedónok Nagy Sándor vezetésével i. e. 365-ben még Egyiptomot is elfoglalták, jól ismerték az egyiptomi uralkodói jelképeket. Azzal a tudattal, hogy a soknemzetiségű ország népeit csak egységes szimbolikával lehet összetartani, választhatták a későbbi császárok az egységesítő kettős keresztet uralkodói jelképpé. Ha a kettős keresztet III. Béla hozza be az országba, akkor miért ábrázoljuk Szent István királyt is a kettős kereszttel és a napkarika glóriával a fején, a budai várnegyedben fellelhető lovas szobrán? A szobor készítője tudhatta még, hogy az államiságunk megszemélyesítő királya is napkirály származású volt? Ebből a jelenségből is megérthető, hogy nemzeti jelképeink ered< A magyar nemzeti ereklyék ősi eredete. (A magyarok ősei a piramisépítők népe?) A magyarság mai nemzeti jelképeinek eredetéhez, a szakrális ereklyéink evolúciójának ismerete nélkül nem tudunk közel férkőzni. Ahhoz, hogy legalább az eredetüket behatárolhassuk, ismerni kell a nép valódi származását, az igazi gyökereit. A mai világunkban egyre inkább elhallgatott, és a származásunkat jegelő társadalmi gyakorlatban, a történelemtudományok nem a nemzeti ereklyéink valódi ismeretének a tanítása felé haladnak. Ameddig nem tisztázódik a magyar nép valódi eredete, addig nem lehet a nemzeti ereklyéink pontos ismeretéről sem szó. A hivatalos történelemtanítással szemben, és nem a Magna Hungária őshaza teória mentén, egyre erősebben kezd kibontakozni egy kis-ázsiai, mezopotámiai, de akár egyiptomi őshazai kép a viták során. Ebben a tanulmányomban kihangsúlyozom a magyarság származásának újabb bizonyítékai szerint, a nemzeti jelképeink valódi és bizonyítható eredetét. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog múlni. Szándékomnak megfelelően, bevezetésként a mellékcím kérdésével kezdem a leírásomat. Igen! A leghatározottabban állítom, hogy az elfelejtetett piramisépítők népének titkában, a magyar őstörténet valódisága rejtezik. Mit gondol az olvasó arról, hogy a Szent-István óta eltelt ezer év, de különösen a Rákóczi szabadságharc leverése (1711) óta, mégis mi folyik a Kárpát-medencei magyarság történelemtudatával? A világtörténelem legnagyobb mértékű történet hamisítása! Ez a folyamat olyan jól sikerült, hogy a mai magyar emberek már úgy halnak meg, hogy fogalmuk sincs arról, hogy ők a földtörténet legfényesebb ókori történelmével rendelkező nép tagjaiként éltek. Talán ez a tudatlanságban tartás még nagyobb kegyetlensége az elkövetőknek, mint maga a hamisítás. Nincs sok illúzióm! A mintegy emberöltőnyi történelemtudományi magánkutatásaim eredményeként a kezembe került ókori történelmünk rejtvénykulcsa, miszerint a magyarság származása az ókori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar államalkotó nemzetiségéig vezethető vissza, a teljes értetlenség veszi körül. Pedig sokszor az elsőre hihetetlennek tűnő dolgok adják magát az igazságot eredményként. Ennek a tudatában kezdtem hozzá a valóság közzétételéhez. A magam részéről a legtöbbet, amit egy átlagember adni tud a népének, elvégeztem. A továbbiakban a néptől és a vezetőitől függ a magyarság igaz történelmének az újra megtalálása. A némi történelmi érdeklődéssel rendelkező ember a rengeteg történelmi kutatásról szóló híradások, könyvek között alig-alig tud eligazodni. Megint az egyszerűsítő gondolkodást kell, elővennünk segítségképpen. Az adathalmazból ki kell tudni válogatni azokat az elemeket, amelyek támpontokat nyújthatnak az elemzésben. Ehhez két út is alkalmazható. Egyiknél a régmúltból indulunk és érkezünk el a mába, a másiknál a mától indulunk el és próbálunk a múltba jutni, ameddig csak lehet. Az első út logikailag értelmetlen, mert ami nem bizonyosság, abból egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz útra. Érdekes, hogy a magyar történelemtudomány – legalábbis a tanított – ezzel a módszerrel él. Kijelöli a magyar őshazát, a Magna Hungáriát, és ebből vezeti le a magyarság származását. Teljesen tévút, tovább nem is foglalkozom vele. A sokkal logikusabb út a mától, vagyis ha a mai ismert biztos tényekből indulunk ki, és haladunk a régmúltba. Ennél a formánál legalább az út eleje biztosan igaz út, és kevésbé lehet eltévedni rajta. A történelemben néhány leírt adat mellett csak a közvetett bizonyítékok, a legmodernebb összehasonlító nyelvészeti vizsgálatok, és régészeti adatok alapján lehet következtetni régmúlt eseményekre. Én csak a történelemkönyvekben leírt írásos adatokból tudok következtetéseket levonni. A tudománynak lehetnek módszerei az állításaim igazolására. Vegyük a középiskolai történelmi atlasz első oldalán az emberiség őskori fejlődése lapot, és rajzoljuk fel rá a magyarságról szóló írásos adatokat a mai időponttól kezdve visszafelé. Legyenek az adatok a következők: 1. Kárpát-medence, 2. Etelköz, 3. Levédia, 4. Kazár-birodalom, 5. Alán nép szomszédsága, 6. Maeotis, a monda szerint, 7. Hun-ország a Kaukázusban (4-5. szd), 8. Szkíta-birodalom, 9. Szavard magyarok, 10. Ősiráni szóegyezés területe, 11. Sumér szóegyezés területe, 12. Ókori Egyiptom. Szinte 100%-os pontossággal tudjuk meghatározni a magyarság törzsfejlõdésének, és államisága történetének nagy pontosságú eredetét. Ha ehhez a modern tudomány adatait feldolgozhatnánk, megkapnánk a magyar ősiségnek, megbízható, mások által is elismerhető történetét. Kérdezhetik, miért nem ezt tanítják az iskolákban? Ez teljesen érthetetlen magyar viselkedésmód. A Magna Hungáriáról alkotott tanítás csak abból a meggondolásból lehet érthető, mintha egy láthatatlan hatalom érdekében, maga a magyar hatalom változtatta meg valamikor az őstörténetét. Úgy tűnik, hogy ez a törekvés szántszándékkal, a magyar történelem meghamisításával kívánja megzavarni az összetartozás érzését, az ősiségtudatot, hogy ezzel megossza a magyarságot, ami a magyar államiság elvesztéséhez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon is jól sikerült, látjuk a Trianoni eseményekben. De a továbbiakban maradjunk a címbeli kérdéskörnél. Hogyan lehet értelmezni azt a történelmi vélekedést, hogy az ókorban egy egész Egyiptomi-birodalmat alkotó (de nem csak azt!), az akkori legmagasabb kultúrát megteremtő nép csak úgy nyomtalanul, emberestül eltűnik a semmiségben? Hogyan magyarázható az a tény, hogy az Egyiptomi-birodalmat már évszázadok óta kutatják régészek más tudósokkal együtt, és nem akadnak a nemzetiségének történelmi nyomaira? Ez akkora tudománytalanság, hogy a további következtetések levonását az olvasóra kell bíznom. Néhány magyar származású történelemtudós (nem finnugor történész), és lelkes történelemkutató nyomán én is eljutottam, a fentiek szerint, a magyar őstörténeti kutatásaimban időben visszafelé egészen Egyiptomig. És itt az olvasóval el kell fogadtatnom más kutatók eredményeit, hogy az Egyiptomi-birodalom ókori népessége hunmagyar nemzetiségű és ómagyar nyelvű embereket jelent! Az ókori történelem nagy része az egynyelvű (magyar) népek történetéről szól, lásd a Biblia bábeli nyelvzavar tételét. Ezt a gondolatot a mai Hungária névnevünk egyezőségével bizonyítom. Az angolok, a németek és a szlávok ősei, a magyarokról alkotott népnevükben ezt mindig is tudták. Érdekes módon pont azok felejtették el, akik belőlük származtak. A magyarság származásának bizonyítását a nemzeti ereklyéink eredetével szeretném a cikk további részében elvégezni. Kapcsolódni szeretnék a Magyar Köztársaság Alkotmányának szövegezésében a 76. paragrafus (1), (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti zászló és a címer megfogalmazásáról szólnak, mert ezek eredete a legkevésbé tisztázott történelmi kérdései a magyarságnak. Szerintem az alkotmánynak kellene rendelkeznie a Szent-Korona és a koronázási jelvények szerepéről is a magyar közéletben. Ezért javasolnám kiegészíteni hatályos alkotmányunkat a 76. § (3) pontjaként a koronázási jelvényeink megnevezésével. Ebben a tanulmányomban már a fenti kiegészítés szerint tárgyalom a nemzeti ereklyéink témaköreit. Próbáltam a kialakulásukról tájékozódni szakkönyvekben, de nem jutottam közelebb a témához. Egyetlen magyar szerző sincs abban a helyzetben, hogy ismerné a magyar ereklyék biztos eredetét. Nem volt más lehetőségem, saját kutatásokat kellett végeznem e kérdéskörben. Hogyan következhetett el az a társadalmi sötétség a magyar népre, hogy egyszerűen senki sem tudja a magyar állami jelképek eredetének hiteles történetét? Minden népre jellemző kell legyen, hogy a kialakulásuk után az állami jelképeik szerves fejlődésen mennek keresztül. Minden nép fennmaradása a saját ősiségén keresztül megvalósuló folyamat. Az a nép, amelyik elveszti az összetartozás szimbólumait, a végítéletre, vagyis a megsemmisülésre van kárhoztatva. Ehhez két út vezet. Vagy nincs ősisége egy népnek, vagy szándékosan elveszik a megsemmisítésre ítéltetett nép ősiségét. Ezzel összezavarva az együvé tartozás érzéseit, és így idegen hatalmak kiszolgálóivá válva, lassan beolvadnak azok nemzetiségébe. Eredetileg nem volt szándékomban más szerzőktől idézni a címertannal kapcsolatos műveikből, de egy esetben kivételt kell tennem. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elképesztően lenéző módon ehhez a szent kérdéskörhöz nyúlni, mint ahogy Bertényi Iván a Mecénás Könyvkiadónál 1993-ban kiadott, Új magyar címertan könyvében a 70. oldalon teszi: „Elképzelhető, hogy egyszerűsítve – az akinek nincs címere, oroszlánt visel – elv hatására rajzolt fantáziacímerről van szó". A kérdéses esetben II. András (1205-1235) királyunk hét oroszlánt ábrázoló királycímeréről ír a szerző. Én csak annyi kommentárt fűzök a megdöbbenésemhez, hogy a téma iránti magasztosság, képes lett volna a teljeskörű tudatlanságot is ellensúlyozni. II. András királyunk és környezete, még a legpontosabb ismertekkel rendelkezett a magyar nép eredetét illetően. Ők még tudták, hogy a magyarság származása abból a kultúrkörnyezetből ered, ahol az oroszlánok őshonosan élnek, és ahol a hetes szent számmisztika szerint szerveződött a nép állama és vallása. Nagyon érdekes lenne elemezni egy történésznek, hogy miként fogadta el az országgyűlés a mai állami jelképek használatát, ha senki sem ismeri a pontos eredetét? Vagy ez a mai államvezetést, a többpártrendszert már nem is érdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti kérdésről lenne szó, de ennek feltárása egy másik írás feladata lehet. De az is megkérdezhető, vajon akik elfogadásra javasolták a mai jelképeinket, azok tudták-e az eredeteiket? A több tízezer diplomás magyar történész miért nem ismeri a magyar szimbólumok igazi eredetét? Szintén rejtély! Hogy miért sikerült nekem rábukkanni remélhetőleg a valóságra, nem másnak, csak annak köszönhető, hogy valószínűleg én ástam a legmélyebbre a magyar történelem régmúltjában. A mai meghatározó történészeink közül néhányan odáig merészkedtek, hogy megkérdőjelezik a ránk maradt magyar ősgesztáink hitelességét. Pedig ezekben a leírásokban a színtiszta igazság került leírásra. Semmi mást nem kellett volna tenni egy nemzeti elkötelezett tudósnak, csak a fellelhető ősgesztáink összedolgozását elvégezni egy új magyar őstörténetben. Ugyanis a teljes igazság nem egyenként, hanem az összes ősgesztában van leírva, néhány ellentmondás feloldásával. Egy irodalmi leírás sohasem tartalmazhatja a teljes igazságot, erre a szubjektív elemek sem adnak lehetőséget. Csak említem, hogy talán a Kézai krónika megy legmesszebbre vissza a magyar őstörténetben, az Evilát földjéig (Vörös-tenger észak-keleti szarva). De a leírásokban említést tesznek a forró égövi emlékekről, mint Dankáliáról, Etiópiáról, Núbiáról, Egyiptomról is. Miért nem tud a magyar közvélemény ezekről a dolgokról? Pedig én is ezekből a gondolatokból indultam ki kutatásaim során. A történeti leírások törvényszerűségei alapján fel kellett tételeznem, hogy a magyarság állami szimbólumai nem az utóbbi ezer év terméke, de még csak nem is honfoglalás korabeli. Hogyan tételezheti fel a finnugor történészet, hogy csak úgy összeáll hét törzs, és elfoglalnak egy nagy országot, a Kárpát-medencét területileg és a lakossággal együtt? De ha még el is foglalhatják, hogyan tarthatják meg államilag egységesen hosszú időszakra? Egy ilyen feladatot csak már előzőleg hosszú évezredekig egységesült, egygondolkodású néppel lehet elvégezni. Minden logikai jel szerint, a magyarság már a honfoglalás előtt évezredekig együtt élő, egységesült társadalmat feltételez, a sikeres új államisága megalkotásához. De hol lehet azaz őshaza, amelyikben a fejlett társadalmi tudatunk kialakult? A finnugor történészek semmivel sem bizonyítható Magna Hungária őshazaképe, a fentiek szerint elvetendő álláspont. Ezzel kapcsolatban pont arról írnak, hogy pogány és barbár nép voltunk. Persze lehettek az Ural környékére vándorolt peremlakó (permi) magyar ajkú néprészek arrafelé, de nekünk a nép törzsét, vagyis a nép központi magját kell megtalálnunk. A fenti tizenkét pont szerinti magyar tartózkodási helyek ismertetésétől ebben a tanulmányban eltekintek. A magyar nép szerves fejlődésében csak a tizenkettedik, tehát az ókori egyiptomi jelenlétünkkel foglalkoznom, a nemzeti jelképeink kialakulásának ismertetésében. A megnevezett alkotmánytervezethez igazodva, a nemzeti szimbólumaink közül a kérdéses eredetűeket – a reális hipotézisem szerint – az alábbi csoportosításban tárgyalom: 1. 76.§ (1) pontja: Magyarország zászlaja. 2. 76.§ (2) pontja: Magyarország címere, a Szent Koronával. 3. 76.§ (3) pontja: Koronázási jelvények. 1. Magyarország zászlaja. Nemzeti jelképeink eredetének megértéséhez csak a háromszínű piros-fehér-zöld trikolór kialakulásának a történelmi folyamatán keresztül vezet az út. A magyarság történelmi kialakulásának a fentiekben vázlatpontszerűen leírt útjából, most az emberileg belátható út végéről induljunk visszafelé a mába. Kezdjük a nemzeti színeink eredetének kialakulásával munkánkat. Feltételezem, hogy önök méltányolták azt a kérésemet, hogy fogadják el az ókori Egyiptom nyelvének az ómagyart, minden további bizonyítás nélkül. Vannak kutatók, akik ezt a munkát már eklatánsan elvégezték Ezért a továbbiakban csak az egyiptomi államalakulat kialakulásával, kell foglalkoznom. Az özönvíz Biblia általi megemlékezését is követően a Nílus folyam északi részére, a Vörös-tenger Puntia területéről, a később hunoknak nevezett népesség vándorolt. Megalakult az alsó-egyiptomi Bothon és Esthon Nílus menti ország a hunok népéből. Nemzeti kialakulásuk kezdete mintegy nyolcezer évvel ezelőttre tehető. A honi-hunok fővárosa Menfer (Menfisz), nemzeti színük a vörös. A nemzeti színüknek kettős eredete van. Első megközelítésben a Puntia körüli vörös sivatagról eredezik. De szerintem a második megközelítés is fontos, ugyanis a vörös a harcos, a nép magját körülvevő védő nemzetrészek szimbólumát is jelenti. A Nílus Asszuán (Asszonyhon) környékére az elsivatagosodó Etióp magasföld körzetéből a mag népe telepedett meg, és alakította ki a felső-egyiptomi Magúr vagy inkább a Hétúr államalakulatot Tebu (Théba) fővárossal. Ez az államalakulat képződése is mintegy nyolcezer évvel ezelőttre tehető. Ennek az államalakulatnak a nemzeti színe a fehér (fehér magyarok). A szín jelkép eredete legvalószínűbb értelme a tisztaság, mármint a nemzettség magtörzse, központi eleme értelemben. A mag népére jellemző volt az anyaság tisztelete, egy területét nevezték Asszonyhonnak (Asszuán) is. Az egyiptomi vallásban a nőiség színe az ezüst (fehér) volt, és a hold szimbólumával jelezték. Ebből a vallási körből ered a Nagy Boldogasszony kifejezésünk. Vajon véletlen-e, hogy Szent István királyunk a magyarok boldogasszonyának, Szent (Szűz) Máriának [Ős-Ma (anya)] ajánlotta fel a megüresedett magyar trónt? A termékenységi vallások eredete is ide kapcsolódó fogalmak. A hunmagyarság két legjelentősebb törzsének kialakulásáról a legrövidebben írtam. Már itt kell megemlítenem, hogy a Nílus délebbi, Núbia és Etiópia tájékán egy újabb törzs, mégpedig a fekete-magyarok, eredeti nevükön a Kus nép szerveződött államalakulatba. Az ő népnevükben a kusok mellett, a fekete és mezős névalakok is előfordulnak. A mezősből akár következtethetünk a nemzeti színükre, ami a zöld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven beszéltek, az írásos és uralkodói névképzésben a magyar jelleg dominál. Egyiptom ókori történelméből tudjuk, hogy a Nílus mentén kialakuló államalakulatok – a rend tekintetében – sokszor egymás ellen is felléptek. Elsőként a hunok, majd válaszként a magyarok hajtottak végre egymás elleni háborúkat. Az időszámítás előtt 3400-3200 körül lezajlott utolsó ilyen akciót követően, a Dél-Egyiptomi király Ménes (Mén-ős) legyőzte az Észak-Egyiptomi Osiris (Hun-ősúr) királyát. A trónviszályt – a Tudó nevű főpap közvetítésével – egy nemzetegységesülés követte. A politikai magállapodás szerint létrejött a kettős királyság intézménye. Vagyis a mindenkori fáraó mindkét országrész ura lett, és a közös állami jelképeket is egységesen kezelték. Tehát létrejött a piros-fehér egyiptomi nemzeti színkombináció. Ez a színkombináció még ma is, a két felső színt alkotja Egyiptom lobogójában. Többszöri súrlódások következtében i. e. 1990 tájékán a 12. dinasztia fáraói meghódítják a Kusföldet is. Ezt úgy kell érteni, hogy egy újabb államszövetségben a Kusföldet harmadikként, a kettős Egyiptom államalakulatába tagosítják. Ezzel kialakult az egységes, szinte az egész Nílus menti területeknek egy nemzetként történő működtetése, vagyis az első teljeskörű Magyar-Egyesült-Államok szervezete. Volt időszak, amikor a fekete kusok adták Egyiptom fáraóit. Kérdezheti az olvasó, mi köze van ezeknek az eseményeknek a magyar nemzeti trikolórhoz? Szerintem nagyon is sok. Megértéséhez a történelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer évet. Máris a magyar honfoglalás 895. évének eseményeinél vagyunk. Milyen színű zászlók alatt vonultak be Árpád hadai az országba? Egyes leírások szerint a vörös szín alatt, más leírások szerint pedig az Árpád-sávos piros-fehér csíkozottságú zászlók alatt. Mindkét színjelkép, mint már tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A vörös harcos népességet, a hun népelemet, a vörös szín jelképezi. A piros-fehér sávozottság az egységesült hunmagyarokat jelképezi. De vajon ezt bizonyítani is lehet? Az Árpád honfoglalás kori eseményeknél ne felejtsük el azt a tényt, hogy erre az időszakra Egyiptomból a magyar ajkú népelem már ezer éve kiszorult. A helyünket perzsák, görögök, rómaiak, arabok és végül a törökök foglalták el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kultúrában fedezhető még fel. Az Egyiptomi őshazából kiszorult magyar árja (kiáradó) népesség Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül mintegy ezer év alatt jutott el sorban utolsó állomásához, a Kárpát-medencei végleges államalapításához. A téma szerint ezzel a kérdéskörrel is csak a nemzeti színek mértékéig foglalkozom. Még annyit írok róla, hogy a honfoglalás kori Kárpát-medence őslakosságát úgy kell elképzelni, mint az Egyiptomból és a Kaukázus környékéről már előzőleg, évezredek alatt kiáradó népelemek királyságainak országát. Sok kiskirály, széteső hatalmi szerepkörrel. Nemzeti színeink eredetének megértéséhez, Álmos és Árpád vezérek dinasztiája történelmi titkainak leírásával juthatunk a legközelebb. Az Árpád családi névtörténetéről röviden: 1. Ügek (Ügyek) fejedelem – nagyapja Árpádnak – dunai magyar honból származó királyfi. 2. Emese – nagyanyja, Ügek felesége – Kaukázus menti Hun királylány. 3. Álmos – Árpád apja – nevének ómagyar jelentése: Élő-Más, vagyis a Rá napisten élő mása (élő isten), helyettes hun király, egyiptomi eredetű szakrális uralkodói (fáraó) név származék, és nem az álom fogalom változata. Királyi feladata a kárpát-medencei honegyesítési folyamat politikai végrehajtása. 4. Árpád – Álmos fia – sötétes arcú katonai vezér. A nevének ómagyar jelentése: Ár = úr + (a)pa + d = dóm, szent hely. Értelme: Úr- apád, vagyis a Föld-szent-ura (Ptah), szintén szakrális egyiptomi eredetű uralkodói név, és nem árpácska képzésű fogalom. Hacsak annyiban nem, hogy az árpa növény is az Árpád őskirályról kapta a nevét. A Nílus-delta első hun uralkodójának neve tehát Árpád volt, mintegy 5-8 ezer évvel ezelőtt. A hun nép az ősapjának istenségét tisztelte benne. A honfoglaló Árpád vezérnek királyfiként feladata volt a kárpát-medencei honegyesítés katonai feladatainak a végrehajtása. A rövid ismertetésből világosan kitűnik, hogy a magyar honfoglalási folyamat, nem egy pillanatnyi katonai vereséghez kapcsolódó, pánikszerű menekülési stratégia eredménye. A honegyesítés levezetéséhez dinasztiák közötti évtizedek alatt lejátszódó politikai folyamatok adták a motivációt. És az sem kizárható tény, hogy magát az eseményt a kárpát-medencei uralkodó körök kezdeményezéseként értékeljük. Az egyre erősödő nemzetközi nyomás (német-római) elhárítása érdekében nősült be Ügek a hun királyi családba, hogy egy kedvező katonai helyzetben végrehajtásra kerülhessen a nevezetes történelmi esemény. És a kedvező politikai helyzet 895-ben létrejött, megvalósult az egységes kárpát-medencei magyar állam. De még adós vagyok a nemzeti zászlónk történetéből az eredet pontos meghatározásával. A figyelmes olvasó már a felvezetésből megérthette, hogy a magyar államiság eredete sokkal, de sokkal régebbi ezer évnél. Vajon miért kapott egyiptomi szakrális királyi elnevezéseket az Árpád dinasztiája? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet véletlen. Árpád és családtagjai azért kaptak Egyiptomi királyi elnevezéseket, mert az ősiségüket, szakrális eredetüket ők egészen a hunok ősapjáig, a hunföld ősuráig, több mint ötezer évre vezették vissza. Egy ilyen névválasztás sohasem épülhet hazugságra. Legfeljebb egy kicsit színesebbé tehető a valóságban, de hogy holtbiztosan valóságos alapja van a folyamatnak, az megkérdőjelezhetetlen. Ebből a történelmi megfontolásból már nem nehéz meghatározni, a magyar nemzeti lobogó színkialakulását. A nemzeti trikolórban a felső szín a vörös, másképpen a piros szín. A hun népelem nemzeti eleme is a piros (vörös). A honfoglaló Árpád azért választhatta zászlajának a vörös színt, mert ő önmagát hun származásúnak tartotta. De azért használhatta a piros-fehér ún. Árpádsávos lobogót is, mert az ötezer éves újbóli testvéresülés következtében a nép a hunmagyar népnevet vette fel, vagyis a piros és fehér színek együtt jelentik a hunmagyar népet. Tehát, a nemzeti zászlónk két színének az eredete teljesen bizonyíthatóan, az ókori Egyiptomi-birodalom színei. Jelképezi a két néptörzs újra egységesülését. Meg kell jegyeznem, hogy a Kárpát-medencei magyarság is mindkét népelemet megszemélyesíti. Hogy mégis a magyar népnév lett a saját elnevezésünkben a domináns, ez az akkori politikai és katonai erőviszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglalást megelőző rejtélyes, alig ismert Kievi-csata döntötte el a kérdést, de ez a megkezdett folyamatot nem hátráltatta. A harmadik szín, a zöld eredete kissé homályosabb. A magyar szóláshagyományból közismert az a mondat, hogy „piros fehér zöld, ez a magyar föld". A föld a meleg égövi Afrikában, mindig zöld színű a rajta levő növényektől. Kivéve a sivatagi tájakat. Tehát az ősi magyar földre már a rímelés miatt is illik a zöld szín. De én még két másik alternatívát is elképzelhetőnek tartok. A Kusföld lakóit a főleg legeltető gazdálkodásuk miatt, mezősnek is hívták. Kusföld beillesztése a birodalomba előidézhette a harmadik néptörzs nemzeti ereklyéinek a használatát is. A Kus szobrok kígyóval és a napkarika ábrázolása mellett, felvethette a zöld mező szimbólumának a felvételét is. De erre nincsenek bizonyítékaim. A másik alternatíva szerint az Egyiptomiak a Vörös-tengert is a nagy zöldnek hívták. Ennek bizonyítására tudományos adatok is léteznek. Tehát jelképezheti a zöld szín a származási területünket szimbolizáló, egykor nagy zöldnek nevezett mai Vörös-tenger környékét. Az ókorból elsősorban a csatajelenetek zászlói maradtak fent az utókorra. Ezek többnyire a népelemek felségjeleit takarják. De a nemzeti színek mást is mutathatnának úgy, mint a magyaroknál, az egész nemzet színjelképeként a piros-fehér-zöldet. Magyarországon a Képes Krónika ábrázolásában már a 11. és a 12. században biztosan megjelenik a zöld szín, elsőre a hármashalom zöld színezésében. Az akkori krónika készítő biztosan nem az ujjából szopta a színezés mikéntjét, ezért megállapítható, hogy a zöld szín is a szakrális régmúltba vezet el minket. Nem tudom megállni, hogy ne írjak a csodálatom legfelsőbb fokán a magyarság géniuszáról, a csodálatos elsődleges ókori világkultúrát megalkotó népről még egy gondolatsort a nemzeti zászlónk kapcsán. Már tettem említést arról, hogy a nép központi ún. mag-törzsében, a fehér magyarok vallásában a legcsodálatosabb emberi megnyilvánulásként, a legnagyobb tiszteletben az anyaságot éltették. Ennek kifejezési jelképe a fehér szín, mint a tisztaság csodálatának a visszatükröződése. Ha úgy tetszik a figyelmükbe ajánlom, hogy a népünk anyasági tisztelete a nemzeti trikolórba szakrálisan is bele van kódolva. Mit gondolnak, miért a fehér szín a nemzeti zászlónk középső sávja? Az ősiségből érthető meg, hogy a nép fennmaradását a legnagyobb mértékben az anyaság védelme biztosítja. A középső fehér sáv szinte körkörösen védve került elhelyezésre a nemzeti trikolórban. Felülről a harcos piros törzsek, alulról pedig támogatja a nép földje a zöld, vagyis a jól megválasztott élőhely, mint a hon ami országot is jelent. Talán az egész világon sincs még egy nép, amelyik az országzászlajába is belekódolta a tudását, ami egyenesen a természet törvényeit személyesíti meg. Kérem, gondolják végig! A nemzeti zászlónk eredetének leírását ezzel befejezettnek tekintem. Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Zászló keletkezésének eredete mintegy ötezer évre visszavezethető, az Egyiptomi-birodalom kialakulásának az idejére. Ha valaki a fejtegetéseim nyomán még mindig kételkedik az általam leírtakban, azt ajánlom, hogy nézze át a világunk jelenlegi országzászlóinak színösszeállítását. A nemzetek zászlóinak színképe szinte pontosan lefedi az ókorból az országokat megalkotó nemzetségeket. Ha a mediterrán és európai területeket nézzük, behatárolható, ahol magyar származású néprészek tartósan megfordultak. A piros, a fehér, a piros-fehér, és a piros-fehér-zöld összetevőjű Földközi-tenger környéki országzászlókat megjelenítő népek között lehet keresni a magyar nép leszakadt rokonnépeit. Ha ezt így figyelembe vennénk, nagyon sok rokonnépre találhatnánk rá ebben a természeti tájegységben. 2. Magyarország címere. Nagyon nehezen tudom megemészteni azt a tényt, hogy a hazában nincs egyetlen történészünk sem, akinek az utóbbi legintenzívebb 300 éves történelemhamisítási gyakorlat következtében, a nemzeti (kis) címerünk eredetéről érdemleges mondanivalója lenne. Több forrásomat nem történész írta. A nem tudás eredménye lehet, hogy nem a leírók hibája, mert a történészi források cenzúrázott jellegűek. Az eredetekről átadott tudásanyagból megállapítható, hogy a megszólaltatott tudósok Szent István koráig képesek visszamerülni a múltba, de minden határozottság nélkül. A következtetésem egyértelmű. Tehát, egyetlen magyar történésznek sincs semmiféle eredeti forrása, a nemzeti jelképeink valódi eredetéről. Ezen okból nem vállalják a további kockázatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai történészeink most miként szolgálják a magyar nemzet megmaradását? Erre a kérdésre a válaszom: sehogy! Így nem lehet a magyar nemzetet a jövőnek megtartani. A harmadik évezred elején a biztos ősiséggel nem rendelkező népekre a teljes feloldódás vár a nagy nemzetközi (globalista) közösségekben. Ha nincs biztos ősiség, elveszik az állam is. De ez már nem az én bajom lesz. Érdekes módon, konkrét bizonyítékok nélkül mégis megfejthető az ősiségünk eredete. És kijelenthetem – egy közel emberöltőnyi történelmi magánkutatásaimnak köszönhetően – a kevés tudományos adat ellenére mégis megfejtettem az elsődleges ókori Indomediterrán világkultúra rejtvénykulcsát. Természetesen, más kutatók eredményein keresztül. Ez a rejtvénykulcs csak akkor nyithatja ki az ősiségünk titkos ajtaját, ha maga a nép is akarja. Sajnos meg kell értenem, hogy az Európai Unió aljáig leszegényített magyar közvéleménynek ezer más baja van, mint a magyarság valódi származásával foglalkozni. Pedig mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felzárkózásának Európához elsősorban az ősi történelmünk ismeretén keresztül vezet az út. Ennek érdekében kínálom fel a nemzet számára az összetartozásunk ereklyéinek származástanában a valódi tudományos igényű feldolgozás folytatását. A Magyar Köztársaság 1989-ben az ún. régi „kis magyar címert" választotta nemzeti címerének. A négy alkotórészének a címertana tisztán, vonzóan egyszerű. A címer alakjára jellemző a hegyes talpú hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második mezeje vörös alapon a zöld hármashalmot, és rajta az aranykoronás foglalatban álló kettős keresztet tartalmazza. A pajzson a magyar szent korona nyugszik. Nézzük sorban a négy motívum kérdéskörét. 2/a. A pajzs első mezeje. A kiscímer első szimbolikája megjelenik a középkori közepes és nagy államcímerünkben is. Mindháromban megtalálható a pirossal és ezüsttel hétszer vágott négy ezüst (fehér) sáv. Elsőként tehát az Árpádsávok kérdéskörét kell megértenünk. A rendelkezésemre álló források leírják, hogy a négy sáv nem a négy folyónk, a Duna, a Tisza, a Dráva, és a Száva motívumát hordozza magában, hozzátéve, hogy a vágások az Árpádok családi színeit, családi jeleit szimbolizálják. Ez azért is igaz lehet, mert ők nem a Kárpát-medence szülöttei, és a bevonulásuk előtt már használták e jeleket. Már csak az a kérdés, akkor milyek korból eredeznek? A magyar nemzeti trikolórnál ismertetett szakrális leírásból már tudnunk kell, hogy az Árpád családi hagyománya az Egyiptomi-birodalom Hun törzsének ősapjáig – mely az első Árpád államalapítót isteníti meg – vezetik vissza a származásukat, több mint ötezer évvel ezelőttre. Az egyiptomi ősi napvallásban (tűzimádás), a természeti tanításaikban a négy alapelem jelzésére ősidők óta használták az oroszlán oldalára felrajzolt négy sáv jelképét, sokszor a vállán egy csillaggal. Hogy miért az oroszlánok oldalára rajzolták? Ebben a tanulmányban csak annyiban kívánom részletezni, hogy szakrális összefüggés van az oroszlán ókori neve a magura, és a magyar név eredete között. A nevek etimológiája teljesen azonos. Minden részlet nélkül ezen a példán szeretném szemléltetni a történelmi magánkutatásaim közben elért eredményeimet. A kezembe került történelmi kiadványokból kigyűjtöttem minden olyan ókori nevet és szavakat, amelyek magyar jelentésű fogalmakat takartak. Megalkottam egy több mint ötszáz szavas ókori magyar szótárat. A folyamat közben elég nagy gyakorlatra tettem szert régi magyar szavak elolvasására és a megértésére. Eszerint a magura szó háromtagú ősi szóösszetétel: mag = mag népe (magyar) + ur = úr + ra = Rá a napisten megnevezése. Egy nagyon gyakori ősi írástechnikáról is kell szólnom. A mássalhangzós írásmódokban, mint a rovásírásban is a szavakban, ahol két azonos vagy hasonló írásjegyű mássalhangzó került egymás mellé, mint esetünkben az ur-ra szótagoknál, a két mássalhangzót egyberótták. Akik kevésbé ismerték az írás nyelvét, úgy vették át a szavakat, ahogy írva voltak, esetünkben az ura kifejezés szerint. Az eredeti nyelven még az ur-ra másként a rá-úr értelmet jelentette. Összeolvasva vegyes hangrendben: magura = napisten-mag(yar)-úr(a) kifejezését adja, átvitt értelemben a nép királya jelentéssel. Az ősi mag-királyok önmagukat a hímoroszlán hatalmához és erejéhez hasonlították. Az „oroszlán az állatok királya" mese-mondása, az emberiség őskorában keletkezett, és csodálatos tisztasággal maradt fenn a napjainkra. A magyar szóban a mag + y = jaó, jó szavunk hasonulása + ar (úr) +ra (napisten) szótagok összeolvasva adják a Rá-napisten-jó-népe kifejezést. Az i, és y betűk kiejtésében a j mássalhangzónk hangalakja is felismerhető, mint a Jón-tenger (Mare-iónium) kiejtésében. A „gy" kettősbetűnk az y lágyító hatásával keletkezett. Teljesen egyértelmű a fogalmak keletkezésének azonossága. Visszatérve témánkhoz, már más kutatók bizonyították, hogy az Árpádsávok szimbolikája megegyezik a napvallásban a természet négy alapelemének a vallási ábrázolásával. Ez a négy alapelem a víz, a levegő, a föld és a tűz. Máig hatóan tökéletesen megfelelnek a földi bioszféra életfeltételeinek. Az ábrázolási módjuk megjelenik az egyiptomi fáraó jelképeken, de magyar vonatkozásban például az esztergomi várkápolna falán is, a kereszténység előtti időből. A középkori címeralkotóink bizonyíthatóan ismerték az ősi motívumok eredetét, és használták is a címerek kialakításában. A mai magyar kiscímerre jellemző, hogy a négy jelképének a címertana az eredeti motivációkból, az egyszerűsítés okán, már nem tartalmazza az őstörténetünk minden mozzanatát. Az első mezejének hétszer vágott vörös és ezüst sávjai, a négy elem és a hetes számmisztikán kívül, már mentesek miden más szimbólumtól, az említett hét oroszlántól is. Az első részben leírtam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar népének az egységesülését. A mintegy ötezer éve kialakult egységes nép nemzeti színkombinációja a vörös (piros) és a fehér. A fehér színről tudjuk, hogy azt ezüstszínnel is jelölték, ami az anyaság tiszteletét jelképezte. Másként, a fáraó (napisten mása) uralkodóként az arany karika (glória) mellett, a királynő a holdistennő (ezüst) képében jelent meg a motívumokban. A pontosabb megértés a vágások számában van elrejtve. A hétszeres színváltás, az ősi magyar társadalmi szervezet hetes számmisztikájából eredezik. Az egyiptomi Hétország, mint a Théba körüli magyar törzs állami szervezete, a hetes szám szerint épült fel. Ugye mindenki tudja, hogy az időszámításunkban az egy hét, mint a hét napjai, szintén ebből a kultúrvilágból került megalkotásra a mai napjainkig hatóan. Ez a kisugárzás képződött le a Kis-Ázsia Hettita királysága kialakulásában is még az ókorban. De a hétfejű sárkány, a magyar népmesék szereplőjének az eredete is, ide vezethető vissza. A hetes számmisztika köszön vissza a Biblia teremtés mítoszából is. Szerintem minden olvasó tud a honfoglalás mondájában a hét vezér vérszerződéséről, mely vallási motívuma szintén a Hétországig, 5-8 ezer évre mutatja a magyar címer fejlődésének az útját. A kiscímer első mezejének hétszer vágott jelképéről összefoglalóan elmondhatom, hogy eredete ötezer évnél régebbre vezethető vissza. Egészen az őskor végéig, az írásbeliség kezdetéig. Az írásbeliség kezdeteit úgy kell értenünk, hogy sokszor az első írás a nemzettségek jelrendszereiben, jelképeiben került megalkotásra. A közös jelképek megőrzése a fejlődő törzsek legfontosabb életfenntartó folyamataivá váltak. A népekké szétváló emberiség, amíg tehette, őrizte, védte nemzeti szimbólumait. A magyar népek is ezt a magatartást követték, amíg tehették. Ápolták az ősiségüket, ha másként nem a mondáikban. A középkori nagycsaládok fennállásáig a nagyszülők mesélték az unokáknak szájról szájra. A modern újvilágunkban már a nagycsaládok is szétestek, megszűnt a hagyományterjesztés ősalapja. Az iskolákban pedig a tanterv szerint csak az tanítható, amit a mindenkori hatalom megenged. Talán e néhány ok is közrejátszik az ősi hagyományaink homályba sűlyesztésében. Meg kell próbálni újra feléleszteni hiteles ősiségünket, hogy a nemzetünk is fennmaradhasson. Ennek érdekében a történelemtudomány eredményeinek felhasználásával vissza kell mennünk az úton a régmúltba, ameddig csak lehet. Úgy, ahogy Árpád honfoglaló vezérünk és környezete tette ezeregyszáz éve. Ők elsősorban az Egyiptomi-birodalom első uralkodójáig, az Árpád család ősapjáig, és a magyar államszervezet hetes számmisztikájának az eredetéig nyúltak vissza, mert még hitelesen tudták az ősiségüket. Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti címereink az ötezer év alatt szerves fejlődésen mentek keresztül. Ennek során a középkorban is több címerváltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a címer alapmotívumai is a középkorból eredeznek. A magyar címeralakulatok minden esetben a szakrális régmúltból merítettek, de a mindenkori királyaink származástudata szerint. A lényeg az, hogy először a mező hétszer vágott szimbolikája a Théba fővárosú Hétország magyar, és a Menfisz fővárosú Bot és Esthon hun népének az egységesülését képezi le, a vallás hetes misztériuma szerint. Másodszor a természeti tudás négy alapelemének a vallási tanítását kódolja felénk. Az összefoglalás érdekében ismétlem: a Hungária népnevünk eredetét, és a négy őselem mondanivalóját tartalmazza a címerünk első mezeje. 2/b. A zöld hármashalom. A magyar kiscímer második motívuma a vörös alapon a zöld hármashalom jelképe. Eredetéről a legnagyobb tanácstalanság jellemzi történelemtudományunkat. A 18. századi magyar címertan már a Tátra,-Fátra,-Mátra szimbólumának tartja. Másik helyen leírják, hogy a portugál Macedo (mintha magyar származású névvel állnánk szemben) 1687-ben ír elsőként róluk, mint a három legnagyobb hegy szimbóluma, de nem nevezi meg őket. Azt sem veszi figyelembe a magyar történészet, hogy a Képes Krónika a 11. században már le is rajzolja, mégpedig zöld színezéssel. Akkor mégis ki ír róla elsőként? Ha tovább megyünk vissza a történelmi évezredekben, az Egyiptomi hieroglifás írásokban már legalább ötezer éve megjelenik a hármashalom hieroglifai jele a ránk maradt szövegekben. Ez a jel nagyon egyszerű, egy rövid vízszintes hasáb felső oldalát három hullámjelben rajzolták, és minden esetben ország vagy terület leírása kapcsán használták. Gondoljunk csak vissza az előző fejezet négy sáv jelképére. Ha a négy függőleges vonallal is jelzett négy elem ábrájának tetejét összekötjük egy hullámvonallal, azonnal a hármashalom ábráját kapjuk eredményül. Talán véletlen motívum összecsengéssel állunk szemben, a négy sáv és a hármashalom keletkezésében? Nem, minden esetben a magyar jelképek egységes szerves fejlődésének vagyunk tanúi. Felmerülő kérdés, miért jelölték az egyiptomi hieroglifaírásokban a különböző országnevekben a területet a hármashalommal? Ennek a gyakorlata is könnyen érthető. Már az őskorban az embercsoportok a saját felségterületeiket jól megismerhető, de fontosabb, hogy jól védhető területekben jelöljék meg. E törekvések céljaira a folyókkal és hegyekkel (kővel) elhatárolt területek feleltek meg a legjobban. A mai kő szavunk eredete az őskorba nyúlik vissza, gondoljunk a határkő napjainkig fennmaradt kifejezésre. A kő fogalma a tájszólások szerint ka, kó, kő és kű változatokban szerepel. Példaként a magyar Öskü (Ős-kő), az izraeli Jerikó (Jó-úri-kő), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a szent sólyomisten országa és a Marokkó (Maúri-kő) fogalmakat említem. A hegyekkel körülzárt élőhelyek szimbólumává váló kő (hegy) hármas jelölésében a „három a magyar igazság" motívuma fedezhető fel. Ezen a helyen a szentháromság magyar eredetére is utalnom kell. Az őseink a vallásukban a hármas motívumként a teremtő,-megtartó,-pusztító természeti erőket tisztelték a szentháromságban. De ugyanazt a szerencsésnek vélt hármas tagozódást takarja az ókori Nílus menti három magyar néptörzs egységesülési folyamata, amely az Egyiptomi Birodalom fénykorát jellemezte, az időszámítás előtti második évezredben. Tehát, a magyar címerben megjelenő hármashalom eredete is az őskorba vezet minket. A jelképekben, mint a hieroglifákban az országnevek leírásában a magyar szerencseszám motívumaiként a hármashalom jelképével fejezték ki az országokat, a nevek megjelölése mellett. Az sem véletlen, hogy a hármashalom a magyar címerekben a zöld színnel került ábrázolásra már a Képes Krónikában is, legalább három esetben. Mit gondolnak, az egyiptomi Gizai-fennsík három nagy piramisa, vajon nem az ősi őshaza meghatározó hegyeinek (Etióp magasföld) leképezése, és a hármashalom jelképének gyakorlati megvalósítása? Ha jól végiggondoljuk, hogy a hármashalom szimbolikája lehet a nemzeti címerünk legrégebbi jelképe, amely akár tízezer évekre is visszanyúlik, jelölése csak az élettér zöld színe lehet. Ezek a motivációk annyira összefüggenek egymással, hogy megkérdőjelezhetetlen a fejlődésük logikája. 2/c. Az aranykoronás foglalatú kettős kereszt. A kiscímer harmadik motívuma a zöld hármashalmon álló aranykoronás foglalatú kettős kereszt. Szerintem a legkönnyebben a kettős kereszt eredete érthető meg a magyar címertanban. A nemzeti színeink kialakulásakor írtam a hunmagyar egységesülésről. Időszámításunk előtt 3200 tájékán a Tudó (Thóth) főpap jelentős közreműködésével létrejött a két Nílus menti magyar törzs egységesülése. Tudjuk, hogy az uralkodói szimbólumok is egységesültek. Ugyancsak létrejött a két nép vallási jelképeinek az összevonása is egy rendszerbe. A magyar népek őskori legjelentősebb vallási emblémája a nyakba akasztható körosztó kereszt volt. Ilyen keresztek kerültek elő a magyarországi ásatások során jelentős számban, és nem csak a honfoglalás kori leletekből. A keresztek a leírásokban az egyenlőszárú, de a hosszabb szárú kialakításukról is árulkodnak. Értelmük a körosztáson alapul. Csak nagyon röviden írom le, hogy a magyar népek hitvilágában a legfőbb isten megjelölésére a kör ábrázolását használták. A kör sehol sem kezdődik, és sehol sem végződik eszmeisége, az isten örökkévalóságát tükrözte. Úgy gondolták, hogy a kör az maga az egy és oszthatatlan teremtő ősanya, valójában maga a természet. Az egy istent a napban vélték megtalálni. A magyar népek egyetlen istene a Ré (rá), a napisten volt. Neve valószínűleg a „rásüt" összefüggésben is fennmaradt. Minden más, az isten ábrázolására alkalmas jelenséget az isten másának tartották. Ezek szerint az egértől az oroszlánig, a fáraókon keresztül a papokig a megnevezésekben az isten mását tekintették bennük. Például a Ramás (Rá napisten földi mása), Ramses (Rá-más-ős) fáraónevek a fentiek szerint képződtek. Úgy imádták őket, mint az ÚR KHEPE (az úr képe) az egyiptomi napvallásban „oh, te egyetlen, oh te tökéletes". A kört, mint a természet egészét, végtelennek (oszthatatlannak) tartották, de a részeit megnevezhették. A napvallás papjainak a legfőbb tanítása, a természet négy alapelemének a megismertetését jelentette. A négy ezüstsáv eredeténél már írtam a jelenségről. A kör kétszeri átlós osztásával elért szimbolika, a kereszt lett a magyarság napvalláshoz tartozásának a jelképe, mely egyik formájában nyakba akasztva ékszerként hordták. A hunmagyar egységesülésben a két keresztet viselő nép szimbolikája az uralkodói jelvények egybeszerkesztésével, a kettős kereszt megalkotásával zárult. A kettős kereszt azt jelentette, hogy a mindkét országrészben megkoronázott egyeduralkodó a fáraó, mindkét őskeresztény nép ura lehetett. Láthatjuk, mennyire egyszerű, és az ókorba visszavezethető eredetű a kettős kereszt szimbolikája. Nem mehetünk el a zöld hármashalmon álló kettős kereszt aranykoronás foglalatú ábrázolása mellett sem szó nélkül. Az aranykorona, másként az úrkarika, az északi hun nép királyainak a koronatípusát jelképezi. Az arany nevébe a legjelentősebb hunmagyar vallási felfogás titka van belekódolva. Mint már írtam a napvallásban, az egyisten imádása jellemezte a legfontosabb magyar vallási felfogást, bármerre kényszerültek szétvándorolni az árja néprészeink. Az arany szavában a hieroglifa, de a rovásírás szerint is egybe van róva az ar (úr, ember) és a ra (Rá, a napisten) fogalma. A rovásírás lényegében a hieroglifa írás egyszerűsített változata. A már ismert szabálya szerint, ha két szótag azonos mássalhangzója kerül egymás mellé, egybeszerkesztik őket. Az arany szavában is egy közös „r" betűvel írták le a fém fogalmát. A rovásírás tudói – a mágus papsága – ezt a szabályt jól ismerték. Ahhoz, hogy megfejthetőek legyenek az ókori magyar írásos emlékek, nekünk is alkalmazni kell. Mégis mit jelent az ómagyar nyelv arany szava? Az előző bekezdésből az ar-ra kettős szótagja már érthető, vagyis a rá-úr (napisten) értelemben. Az egyik megoldásban az arany szóban az ny rész jelentését már a magura és a magyar szavaknál leírt etimológia szerint érthetjük meg. Jelentheti a nemzet vagy inkább a nép szó első betűjét, az y pedig a jó magyar néphez tartozás képzése hasonulásában az „ny" kettősbetűnk eredetét. Összeolvasva a szavunk mai értelme megegyezik: arany = úr-rá-jó-népe jelképével, vagyis a napisten-jó-gyermekei jelentésével. Csak megemlítem, hogy az arany latin neve az Aurum etimológiailag a magyar fogalomból származik. Másik megoldásban szintén egy magyar nyelvi szabállyal állunk szemben. A névelőt sokszor egybeírták (rótták) a névszóval, mely a fordítói eltérések eredményeként, a jelentésben is új szót alkotott. E feldolgozás szerint az arany szó, a + ra + ny fonetikus képet mutatja. Mind a három szótag jelentését már ismerjük az előzőekből. Ezek szerint is a magyarok által jól ismert szót, az arany fogalmát írják le. Ezzel a megoldással a fogalom értelme: arany = a-rá-jó-népe jelképe, vagyis a napisten-jó-gyermekei. Mindkét megoldás eredményként, ugyan azt a jelentést hordozza magában. Az ókori magyar népek az együvé tartozás jelképét az arany fém mágikus tulajdonságaiba kódolták. Talán leírhatom, hogy az ókorban az arany még nem egyértelműen a gazdagságot szimbolizálta, inkább a napvalláshoz tartozás kifejezésére volt használatos rituális jelkép. Feltehető kérdés, akkor miért található más népek szimbólumában szintén kettős kereszt, ha ez ókori magyar népi ereklye? A kérdésre adandó válasz ismét egyszerű. Egyes történészek szerint a kettős kereszt magyar ábrázolása bizánci eredetű, és III. Béla király (1172-1196) kori magyar átvétel. A valóság ezzel szemben az, hogy pont a fordítottja az igaz. A kettős kereszt egyiptomi ómagyar eredetű, és bizánci az átvétel. Mint írtam a kettős kereszt eredete i. e. 3200 éves. A bizánci császárság pedig több mint háromezer évvel későbbi államalakulat, vagyis i. u. 395-ben válik önállóvá ez a hatalmi szerveződés. Mely területeken alakult meg a Keletrómai Birodalom? Elsősorban a Kis-Ázsia és a Fekete-tenger nyugati részén, valamint a Balkán-félszigeten. Milyen népek lakták egykoron ezeket a területeket? Az Egyiptomból kiáradó, és a hódítók által kiűzött hunmagyar törzsek csoportjai. Az ilyen alapú népességre rátelepülő, és velük egybeolvadva más nemzetiségekké váló új népek, az után trák, macedón, bolgár, görög, szláv stb. nevek alatt adták Bizánc népességét. Ha tudományosan megvizsgálhatnánk, hogy milyen nemzetiségeket takarnak a felsorolt népnevek, igen nagy meglepetésben lehetne részünk, de erről egy másik tanulmányban szeretnék írni. A Macedónok Nagy Sándor vezetésével i. e. 365-ben még Egyiptomot is elfoglalták, jól ismerték az egyiptomi uralkodói jelképeket. Azzal a tudattal, hogy a soknemzetiségű ország népeit csak egységes szimbolikával lehet összetartani, választhatták a későbbi császárok az egységesítő kettős keresztet uralkodói jelképpé. Ha a kettős keresztet III. Béla hozza be az országba, akkor miért ábrázoljuk Szent István királyt is a kettős kereszttel és a napkarika glóriával a fején, a budai várnegyedben fellelhető lovas szobrán? A szobor készítője tudhatta még, hogy az államiságunk megszemélyesítő királya is napkirály származású volt? Ebből a jelenségből is megérthető, hogy nemzeti jelképeink eredete körül teljes a zűrzavar. Vajon azz Invested $100 in Cryptocurrencies in 2017...You would now have $524,215: https://goo.gl/efW8Ef