Ez aztán a király videó!

Ez aztán a király videó!

BENKŐ PÉTER Szeretlek csak szeretlek

BENKŐ PÉTERSzeretlek, csak szeretlek, 
A mennyben és a földön is, legyen szent a te neved. 
Mint mindennapi kenyerünket, úgy add maga nekem, 
Most, és máskor is. 
Jöjjön el az én országom, 
Ahol szerethetlek téged, 
Hiába szeretsz mást, 
S ő is akar téged, 
Legyen meg az akaratom, itt len a földön, 
Mert én szeretlek akkor is ha már nincs miért, 

Ha már nem kell senki kölcsön,
Ha már tudják, ha már tudhatják mások is,
Én bele halok, tudom.
De mégis de még akkor is,
Mert szeretni kell lemondva,
Szeretni kell várva,
Összekulcsolt testek izzadt nyomorával.
Pedig jó lenne úgy ahogy szeretném én,
Jó volna úgy ahogy szeretnéd még,
Ne eresszük szerelmünk idő előtt sírba,
Ne álljunk a gödör szélén tehetetlen, sírva!
Pedig meg fogok halni,
S te nem értettél semmit.
Meg fogok halni,
Mert nem tudtam adni, nem tudtam adni,
Csak ennyit.
Nem tudtam mondani amit kellet volna,
Csak akartam élni, neked játszani,
Játszani nem félni.
Játszani neked a reggel, a nap első sugarával,
A reggelivel melyet ágyba hozok annak,
Aki a kedvesem eljátssza.
Ahogy a földön, úgy a menyben is,
Te szeretsz mást, én szeretlek téged,
Hogy engem fogsz szeretni, soha sem ígérted,
Te ne nekem vagy, de ugyanúgy másnak,
Krisztusnak jó vagyok, de bohócnak gyáva,
Messze vagy, de legyek bárhol is,
Szeretlek, csak szeretlek akkor is.
Még akkor is, szeress vigyázva, ne szeress bántva.
Szeress,
Mert a látszatnak könny lesz egyszer ára,
Borzas szerelmünket kifésüli újra,
Hogyan jutunk a semmiből, a mindeneken túlra?

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!Szerelem
Szerelem, vérző szív, könny és virág –

Ez az, ami nélkül meghalna a Világ.

Íme a mottó, melyen együtt nevettünk.
Egyetlen hibánk volt, hogy őrülten szerettünk.

Határok

Eső. Mikor a föld és az ég összeér. A határok elmosódnak. Ugyanígy történik az emberi kapcsolatokkal is olykor.

Tudom, nagyon csendes lettem mára...pedig csak egy gondolat kell s eltűnik minden fájdalom határa.

A kétség, az aggodalom, a féltés mind furcsa határokat feszegetnek... elengedni hogy lehet úgy, bárkit is, hogy közben kezét fogjuk szorosan? Szabadnak lenni annyit jelent, hogy miénk a döntés szabadsága. S ha eldöntöttük, hogy IGEN elköteleződöm valami, vagy valaki mellett - akkor szabadok tudunk lenni elköteleződve is, hűségben, szeretetben, hálában. Ám ha ez az elköteleződés szoros függéssé válik, ha amihez/ vagy akihez elköteleződtünk korlátozni kíván bennünket és szorosabbra húzza a kötelék szálait, - ha nem enged, ha nem bízik, ha nem hagyja hogy mellette légy szabadon, akkor a szeretet, a hűség és a kitartás határai elmosódnak. Hisz akkor megtörik az a vonal, amit mi gondoltunk arról - hogy kiválasztottak vagyunk, mert megtaláltuk azt a valamit, vagy valakit - amihez örökké hűek tudnánk lenni....viszont az becsap bennünket akarva-akaratlanul, hisz ő nem ugyanabban hisz mint amiben Te.-elmúlt életemre értem
Érdekes jelenség a szerelem. Mindent kér, elvesz, atomjaira szed – aztán mindent visszaad – másképp.

Szebbé, jobbá tesz, több leszel általa. Ugyanakkor sokkal nagyobb fájdalmat képes okozni, mint bármi más. De talán pont emiatt olyan szép. Kockáztatni kell. És csak az nyerhet sokat, aki merészen feltesz mindent egy lapra. Nem könnyű. De sokat is nyerhetsz rajta.
„Késve tudom, de száz életre megjegyzem: szeretni csak a szerelem minden fájdalmával együtt érdemes vagy sehogy. Amikor visszaszületek, nem leszek abban a helyzetben, hogy keresselek, mert nem fogok emlékezni rád. De megismerlek majd. És ha tudván tudom is, hogy én fogyok el hamarabb, akkor sem ugrom el többé a szerelem elől.

Halálugrottam és lezuhantam.
Nem tudok megbocsátani magamnak, te bocsáss meg nekem. Szeretlek.”
Emberek között, akik valaha szerették egymást, nincs és nem is lehet soha igazi harag. Lehet düh, bosszúvágy; de harag, az a szívós, számító, váró harag... nem, ez lehetetlen.
Ez a keserű múlt

Régen, kiscsikó koromban, de már fél lábbal a felnőtt életben sokszor volt olyan az érzésem, hogy szerelmes vagyok. De nem valós emberbe, csak „úgy”. Akkor hülyének néztek, én sem viszonyultam másképp önön magamhoz. Azóta tudom: „Akkor kedves az élet, ha az összes baj és fene ellenére is szerelmesen érzed, hogy viszont-szeret.”

Tehát ha igazán jól érzed magad a bőrödben, szereted és elfogadod magad olyannak, amilyen vagy:
olyan igaz boldogság lehet jutalmad, ami a szerelemhez hasonlatos.

Nem mindegy ugyanis, hogy az életed veled vagy nélküled zajlik le. Elszalad melletted, vagy vele lépést tartva, ÉLNI tudod, intenzíven, aktívan.
Én hiszem, hogy így rád talál az igaz szerelem is, elvégre is előbb magadat kellene megtanulnod szeretni, elfogadni, hogy más is szeretni tudjon – és TE is tudj szeretni.

.
Különleges dolog a szerelem.

Amíg tart lángol , éget, égig emel, fényben fürdet, szíved, lelked ünneplőbe öltözteti, mindent szépnek látsz….
Aztán, amikor mégis véget ér, mert nem minden szerelem tart örökké, kicsit belehalsz. Hideg és sötét lesz minden, fekete mélységig hullasz alá. Nincs már ünnep, könnyed keserű, jéggé fagyott a szíved, lelked. Nem érzel mást, csak leírhatatlan, csillapíthatatlan fájdalmat.

Pedig jó ha tudod: bármilyen nehéz is, ha el tudod engedni, könnyebben tisztulsz meg te is. Emlékezz a jóra, és jusson eszedbe : valami elmúlt, hogy egy új dolognak adjon helyet az életedben. Csak a szépet szabad tovább vinned magaddal az utadon, mert a bánat, a fájdalom, ami benned marad, betokosodik. Minél tovább cipeled, annál nehezebb lesz eldobni. Pedig ha megszabadulsz a terhedtől, az egekig szállhatsz. Tudod, mint a léghajó: minél kevesebb cucc van a kosarában, annál magasabbra vihet téged.
Ne félj belevágni: a szerelem elképzelhetetlen szépségeket adhat, még akkor is, ha tudod : elmúlhat, fájhat. -ez a volt nagy szerelmemnek szól -az elmúlt évek nagy szerelmemnek a múltnak Azóta újból próbálkozom ,boldog lenni ,talpra állni,szeretni igaz szívből igazán

Olyan kiszolgáltatottnak érzem magam, mint egy meztelen nő a semmi közepén(pedig férfi vagyok), mint egy törött szárnyú pillangó, mint egy koldus az aluljáróban, mint egy apró felhő amit kénye kedve szerint fúj arrébb a szél. Semmi sem biztos, a bizonytalanság felemészt. Nem tudom mit gondoljak, nem tudom mit érzek. Csak nem tudok aludni. Ő nincs mellettem, és gondolhatnánk - nincs ok az aggodalomra. De mégis megint van bennem mélyen a lelkem közepén, egy hatalmas buborék és benne az a Semmi, az a megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan érzés. Aminek nincs definíciója, amit nem lehet racionálisan megközelíteni, ami mellőz minden logikát. Magammal vagy épp a cicámmal beszélgetek. De sem a cica, sem a lelkem nem válaszol. Nincs magyarázat. Ez az Életem. Ezekben a napokban kezdődik a valódi "Felnőtt lét". Mégis olyan vagyok, mint egy lélegző árnyékvilág. Buta könnyek csordogálnak arcomon. Hiába mondom magamnak, hogy "ne sírj, nincs miért"...minden hajnalban hív egy esély, hogy szebb vagy jobb lesz ez a színes kép. Mindig hittem, hogy majd ha itt tartok - boldog leszek és önfeledt. Ehelyett kétségbeesett vagyok és kiszolgáltatottnak érzem magam. Minden körülmény megkavarja a dolgokat és hiába próbálok változtatni, valahogy mindig falakba ütközöm. Nem tudom mit rontok el?! Szárnyaszegettnek, esendőnek és félszegnek érzem magam. Kritikán aluli az érzés. Pedig mindent elértem, - így ennyi idős koromra, amit ennyi idős koromra el akartam érni. És tessék. Mégsem jó valami. És most csak ülök.... a pizsama valamicskét védi a lelkemet...és kiteszem mindenem, minden szobában ott van egy részem, a lelkem, a szívem, a szeretetem és csak várok, várok, várok arra - hogy a Másik felem, észre vegyen...vágyam hogy újból boldog legyek ....

Ne feledd:ha meg sem próbálod ,ne várj semmit az élettől

„Minden rendes repülés vakrepülés.”
De pont ez a szép az életben: a titokzatosság, a kiszámíthatatlanság. Milyen is lenne, ha mindig mindent tudnánk előre. Unalmas.

Lecsukom szemem és szinte látom

Amint felbukkan a láthatáron.
Tudom, érzem: értem jön, lóháton.

Hosszú haja lebben az esti szélben,

Különös fény lobban szemében:
Remény sugara az enyémben.

Lova elém hozza, majd megáll.

Csak engem néz miközben leszáll.
De nem ér hozzám. Most mire vár?

Szemembe néz, rám mosolyog,

S szól: „Én csak egy ábránd vagyok!”
Nemsokára szertefoszlok.

Nyisd ki a szemed, tárd ki a szíved,

Társad a valós létben keresd!
Csak ott találhatod meg a helyed...

Menj, kövesd hát a szíved szavát!”

Mire végigmondta mondatát,
Már nem találtam sehol nyomát.

Azóta nyitott szemmel járok,

Szépre, szerelemre várok.
És végre látom a valódi világot
.

Szent Korona Társaság VILÁG KIRÁLYA, MAGYAROK ŐSKIRÁLYA

Szent Korona Társaság
VILÁG KIRÁLYA, MAGYAROK ŐSKIRÁLYA

A Biblia szerint Noénak három fia született: Sém, Hám és Jáfet. Hám fia volt Kús, aki nemzé Nimródot, aki hatalmas birodalmának kezdete volt Bábel, Erek, Akkád és Kálnék, a Sineár földén. Noha a ma sumíroknak nevezett nép által lakott birodalom egykori királya, Nimród, a magyar hagyományban mint őskirályunk szerepel, sokáig szinte semmit sem... lehetett tudni róla. Nimród király nyomába eredünk a téma kutatóinak segítségével.

Először Gönczi Tamással beszélgettünk, a Nimród gyűrűje című könyv szerzőjével, aki elsősorban a szájhagyomány oldaláról foglalkozik a kérdéssel.

- A Nimród tradíciót legjobban a szóhagyományon keresztül lehet megközelíteni. Nagyon érdekes, hogy az erdélyi területeken maradt fenn belőle majdnem az összes Nimród emlék.

Egyre többet beszélünk az Árpád-házról. Szakrális királyainkkal korábban csak történelmi szempontból foglalkoztak, és nem törődtek a mitológiai hagyománnyal, holott a kettő csak együtt ad teljes képet. Kézai mester szerint az Árpád-ház legelején Nimród király áll. Azért írhatott róla, mert az ő korában még élő hagyományon keresztül bontja ki ezt a kérdést, bizonyára a népi, és nem az egyházi hagyományon keresztül foglalkozott a kérdéssel, tehát a magyar néphagyományon keresztül találta meg Nimródot, az őskirályt.

A hagyomány szerint a magyarok őskirálya a Turul nemzetségen keresztül az Árpád-házban hagyományozódik tovább.

- Meglepő, hogy egy karizmatikus magyar királyi család, az Árpád-ház legelején egy mitikus király áll.
-
Ha ehhez még hozzátesszük az Erdélyben szórványban található hagyománytöredékeket, akkor azt is látjuk, hogy ez az őskirály magyarul beszélt, és egyúttal a világ királya is volt. A világ királya ezek szerint a magyarok királya.

Időtlennek tűnik ez a hagyomány, mert nem tudjuk, hogy a mítosz mikor találkozott a történelemmel. Nem tudjuk hitelesíteni, hogy mikor élt a mitikus Nimród király. Azt viszont tudjuk, hogy az Ószövetség említést tesz Nimródról. A magyar és az ószövetségi hagyomány azonban csak a nagy király nevében egyezik meg. Az ószövetségi Nimród kora viszonylag pontosan behatárolható, a magyaré biztosan korábbi, de pontosan nem ismert. És ami még érdekesebb, egyedülálló a világban, az, ami a magyar mítoszokban az Árpád-háznál történik: a mítosz belép a történelembe. Ha az európai királyi dinasztiákat nézzük, látjuk, hogy próbálnak mitikus gyökeret találni királyi családjaiknak, a mi néphagyományaink pedig Nimród őskirályunkig vezetnek, aki jó szándékú, megbecsült király.

- A Bibliában azonban negatív személyként jelenik meg Nimród.

- Az Ószövetség csak megemlíti, többé nem tér vissza rá, nem tesz hozzá, nem foglalkozik vele részletesen. Az ott megrajzolt kép feltűnően különbözik a mi Nimródunktól: a mi hagyományunkban jó szándékú, óriás király, aki a világ első királyságát alapítja meg, dinasztiát alapít, de semmiképpen sem olyan, mint az Ószövetségben: akarnok, zsarnok. Benedek Elek érdeklődését is felkeltette ez a különbözőség. Felvetette, hogy a magyar mesekincsben és mitológiai hagyományban fellépő Nimród lehet, hogy nem azonos az ószövetségi Nimróddal, illetve lehet, hogy azonos, de valamilyen ok miatt különféle megítélés alá esik. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy az ószövetségi király időeltolódás kapcsán a korábban már létező Nimródnak csupán egy későbbi reflexiója.

- Csillagmítoszaink szerint Nimród a csillagok felett jár, mint vadász, de az Ószövetségben is az olvasható, hogy kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.

-Nagyon érdekes, hogy a magyar mitológiai hagyományban mint vadász nem jelenik meg, a mesehagyományban viszont igen. Ismeretes Hunor és Magor vadászata, de itt már az aranyszarvassal is találkozhatunk. Úgy mondanám, hogy az időrendi sorrend a következő: mese, mitológia, történelem. A mese gyökerei vezetnek a legrégebbre. Ha lefejtjük a mitológiát, akkor megmarad az ősmese, ott viszont megjelenik a vadász. A magyar mese tehát őrzi ezt az őshagyományt, valamint azt, hogy az őskirály magyarul beszél.

Nagyon érdekes, hogy az ószövetség szerint a vízözön előtt a kultúra nyelve Nimród nyelve volt. Bábel-toronyának építésénél veszti csak el az emberiség, a gondolkodó kultúrréteg, a nyelvét. Milyen érdekes, Nimród nyelvét beszéli a kultúrréteg, viszont a mi mesehagyományunk kapcsán Nimród nyelvét beszéli az Árpád-ház!

Van tehát egy nimródi ősmese képünk. Minden, ami ezzel kapcsolatban fennmaradt, lejegyeztem, és mintegy mitológiai világörökséget, összekapcsoltam egymással. Felhasználtam Kerényi Károlytól kezdve Hamvas Béláig mindent, ami a tradíciókkal kapcsolatban fellelhető, és próbáltam összekapcsolni a Nimród hagyománnyal. Így találtam meg Nimród gyűrűje néven, hogy valamikor volt egy egységes hagyományunk, az elején Nimróddal, mint őskirállyal, és ez a mitológiai örökség köszön vissza az aranyszarvasban, az Árpád-házban, szerepe megcsillan a pálosoknál, a Pilis esetében, mint szakrális helynél és még sorolhatnám.

Ősi hagyománykincsünk a világ első nyelvére, az ősnyelvre is utal, ami kapcsolódik a magyarsághoz, fontos kihangsúlyozni a hitelesség kedvéért, hogy nem tudni még, milyen szinten. Hiszen egyelőre csak töredékes információk vannak a birtokunkban. Ezeket az egyezéseket kapcsolom össze, ezért nagyon nehéz megmondani az ősnyelv és a magyar nyelv kapcsolatát, de hogy van kapcsolat, az biztosnak látszik.

- A Biblia szerint Nimród építteti Bábel tornyát.

- Említésre méltó, hogy ősmese kincsünk is toronyépítőként említi, de az Ószövetséggel ellentétben nem úgy, aki azért épít tornyot, hogy onnan támadjon, hanem azért, hogy minél közelebb legyen az Égi Királysághoz. Nem Isten ellen támad, hanem Istent, a Fényt akarja megismerni. Érdemes emlékeznünk arra, hogy őseink mindig a magaslatokra jártak imádkozni. Az ősi magyar hagyomány kerek tornyai karcsúak, de magas voltak, és azért imádkoztak a magasban, hogy közelebb legyenek Istenhez

Érdekes, hogy a Tündér Ilonáról szóló meséinkben fennmaradt egy olyan, miszerint Tündér Ilona egy torony tetején él, mint tündér királylány, így legközelebb van a Naphoz. Ez azt jelenti, hogy Nimród egy nagyon régi napmítosz örököse. Ez pedig, elvezet minket a Pilissel való kapcsolathoz: ez az úgynevezett fehér (fény?) kereszténység vidéke, ami hajdanán az Árpád-házi királyok szakrális központja volt. Egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy a Pilis koronázó székhely volt, így nyilván szoros kapcsolatban kell lennie az őskirállyal. Nagyon régi, archaikus hagyománykincsek öröklődtek a Pilisben. Hiába telepítettek be bárkit, érdekes módon minden nép átörökítette ezt az őshagyományt. Mesehagyományunk szerint az ősi óriáskirály - aki sziklákat képes emelgetni palotája a Pilisben van.

- Több kutató az Orion csillagképet Nimróddal azonosítja.

- Jómagam a szóhagyomány oldaláról foglalkoztam Nimróddal, így csak ilyen szempontból tudok bármit is mondani ezzel kapcsolatban. Feltűnő, hogy a mi mitológiánkban, eltérően másokétól, az Orion nekünk nem tájoló pont, hanem otthon. Orion az otthona Nimród királynak, otthona Csaba királyfinak. Égi otthon, égi központ. Nálunk nincs kapcsolata az egyes földi helyekkel olyan direkt módon, mint például az egyiptomi piramisoknál megfigyelhető. Az Orion az egész világon egyfajta kijelölő pont. Különös a viszonyunk hozzá. A fényes otthon és az úgynevezett fehér kereszténységünk között kapcsolatot kell feltételeznünk, ez utóbbi az Árpád ház kihalásával megszűnt. (Ismeretes, hogy a fehér kereszténység se nem római, se nem ortodox, hanem speciálisan magyar volt, és a fénymítosznak fontos szerepe volt benne.)

- Mi az oka annak, hogy gyakorlatilag nincs írásos emlékünk Nimródról? Kézain kívül mások miért nem írtak róla?

- Bábel tornyának építése előttről egyetlen írásos emlék maradt fenn, amiben kultúrhéroszként említik Nimródot, aki írást, tudást, hitet adott a népnek.
Első hallásra talán hihetetlennek tűnik, de a valóság mégis az, hogy a nem írott hagyomány sokkal hitelesebb, mint az írott. Az írott átpolitizálható, manipulálható. Gondoljuk el, hogy amikor a nagymama mesél az unokájának, akkor csak azt adja tovább, amit ő hallott a nagymamájától, tehát sokkal tisztább forrásnak tekinthető.
Kivétel nélkül a vallásalapítók csak verbális hagyományt hagytak hátra, amit csak később írtak le. Nem véletlen például, hogy Buddha kifejezetten ellene volt annak, hogy lejegyezzék szavait. A kimondott szó a legfontosabb, és éppen ezért is érdekes, hogy csak a verbális hagyományban van meg a Nimród-emlék.

Hadd mondjak egy példát! Amikor gyűjtöttem az anyagot a könyvemhez, találkoztam egy alföldi parasztasszonnyal, aki elmesélte amit generációkon átmeséltek a családjában, hogy Nimród gyűrűje létezik, Nimród halálával nem ment az égbe, hanem Attilához, majd Árpádhoz, végül fehér atyákhoz került. Az egyszerű parasztasszony nagy valószínűséggel nem látott pálos atyát és nem tudta, hogy ők a fehér atyák.

Valószínűleg nem olvasott Attiláról és nem biztos, hogy ismerte az Árpád-ház történetét, de azt minden bizonnyal állíthatjuk, hogy nem volt tisztában a pálos rend és az Árpád-házi királyok kapcsolatával. Nagy hatással volt rám ez a történetet, ami jól példázza, hogy mi a hagyományátadás legtisztább módja, és éppen ez teszi hitelessé Nimród őskirályunk létét.

Gyakran felteszik a kérdést: Van-e szebb dolog az életben,

mint egy fiú és egy lány, amikor kéz a kézben, tiszta szívvel

a házasság ösvényére lépnek? Van-e szebb az ifjú szerelemnél?

A válasz: Igen, van szebb. Egy idős férfi és egy idős asszony

látványa, akik együtt közelednek az ösvény végéhez.

Kezük már itt ott  bütykös, de még mindig összefogódznak,

arcuk kezd ráncos,lenni de sugárzik, szívük gyenge, megfáradt,

de még mindig tele van egymás iránti szeretettel,és gyöngédséggel .

Igen, van szebb dolog az ifjú szerelemnél.a ,,meglett ,,kórú,

Az időskori szerelem.,együtt töltött végtelen idő után,

Ez a kép nagyon menő!

DRÁGÁM ...
OLYAN ÉRZÉKIEN SZÉP VAGY ,OLY PÁRATLAN LELKI GAZDAGSÁGBAN .ÉS KIMÉRHETETLEN ,ROMANTIKÁVAL,VAGY MEGÁLDVA ,AKÁR CSAK ÉN (Földön járó vagyok, de a fellegekbe vágyok.)..HOGY SZÁMOMRA ,,SZINTE ELÉRHETETLEN VAGY,, ma még CSODÁLLAK ,holnap már IMÁDLAK....ííííííííííííííí
,,CSÓK ZOLTÁN
Ez a kép nagyon menő!