2011. november 8., kedd

Talán ,talán egy szép napon






TALÁLKOZÁS

Ha találkozunk,egy villanás lesz az egész,
Szíved valamiért megérintette az enyém.
Pár szó,mondat lesz csupán,
Fél óra,mellyel fel ér egy egész világ.
Most életünk alkonyán,mi történt?mi volt ez?
Szerelem talán?mennyei boldogság,
Túlzás lenne ezt állítani,hogy igen ,de azt sem hogy nem ,
De bennünk már megmozdult valami.
Szerelem?mit jelent-e szó,
Elkoptatták már annyian,
Fénye,melege megfakult az idők alatt .
De aki tudja még mit jelent,
Annak szent-e szó SZERELEM.

Nem ismertél,én sem nagyon,
Talán majd lesz rá alkalom.
Talán az Isten ad még egy esélyt,
Hogy meg tudjuk,szívünk mennyit ér.
De vigyáz ,mert fájni fog idővel a szó,
Ha nem igazán gondolod,komolyan
Ha lelked netán csaló.....légy ,,csak Magad,,
Hisz a romantikus férfi hiszékeny,gyarló,
Szíve nyitott mint egy tiszta tó,mint forrás vize ,
Átlag férfi kiengedi a hűsölni vágyót,
De kiég,elforr,gőz lesz,de nem ,,én,,
Ha rá jön,hogy szavad mit sem ér,
Szíve össze törik,mint tavon a gyenge jég.
Ne bántsd hát,ha csak kalandra vágysz,
De ha szerelemre vágysz,egy magány után ,
Nála megtalálod ,a reménytelennek hitt álmod ,talán,
De ha nem próbáltad ,nem tudhatod,milyen lehetne,
De ha bátortalan vagy habozol mindent ,vesztettél ,
Jó tanácsot mindenki adhat ,én csak annyit mondhatok
Mindent vagy semmit,gyémánt vagy hamu,életem mottója ,
Élet és szerelem ,te kellesz énnekem,- mindenből  minden ,
Fogadd el kinyújtott remegő kezem ,ajkam csókját ,vagy
Maradj csak jó barát,mert a becsület mindennél többet ér.
Mert nem kaland az élet,nem egy éjszakáról szól ,nekem ,
És álmodjál hát tovább ,te ,,gyönyörű,,királylány,,
De ébredj  ha úgy hiszed ,itt az idő hogy éld életed .....

sztez
Bejegyezte: dátum: 1 megjegyzés:

2011. november 5., szombat

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!

ŐSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFF

13 másodperce

ŐSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFF

A turul

A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban.

1. "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.". A Budai Képes Krónika szövegében a középső rész így hangzik: "Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak". Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli. Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem létező dinasztiának.

2. A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna valóban addig vonultak Európában nyugat felé, amíg a kerecsensólyom - a turul - fészkel. A múlt, a történelem igazolta, hogy a Turul-mítosz eltűnése - az Árpád-ház kihalása - indította meg a magyar önállóság megszűnését.

A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában

A hun, a belső-ázsiai török és a magyar népművészetben fontos szerepet játszanak a madarak. Ezek közül legismertebb a kerecsensólyom (Falco cherrug) - a kutatók egy része e madarat határozta "turulnak" -, az altaji havasi sólyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyű (Gypaetus barbarus) és a fakó keselyű (Gyps fulvus). Maga a "turul" szó török eredetű (togrul, turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár&quot:).
Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta szőnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.előtti 1200-ból származó mezopotámiai kődoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon. Ott találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyűrűkön és a magyar királyok első címerszerűen ábrázolt szimbóluma is a turul volt. A magyar nyelvben három szó van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" és a "turul". A középső a Zsombor férfinévben él tovább. Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú időre feledésbe ment, illetve el kellett felejtenünk. Csak a XIX. században került ismét elő őstörténetünk e fontos jelképe.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 535x600.

Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi, ezért válhatott az egykori hús-vér, létező madárból szimbólum.

A turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni.

Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár. Így szállt vissza közénk, és lett kerecsen-, vagy talán altaji havasi sólyom, egy olyan madár, amelyik létezik, mert sólyom, de nem létezik, mert füles sólyom nincs (Dúcz László).
Ősi magyar népmesénk hőse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt.

Népművészetünkben is ott van a turul, egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok ősi, feledésbe merült hitvilágának máig fennmaradt főszereplője.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 702x600.

A griff


A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. E nagy "madár", illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létező alakjából alakult ki. A griffekről Európa a Kr.előtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. Ezen híradások szerint "a griffek a belső-ázsiai szkíták földjén (:) túl eső hegyekben őrizték az aranyat".

A későbbiekben Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas tigriseiről". Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein, a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken. A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. Valamilyen tévedés folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x416.

A középkori irodalomban a griff "szörnyként" jelenik meg, ugyanakkor a belső-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és segítőkész. Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón. László Gyula írja, hogy "szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő eurázsiai műveltség és művészet időtlen jelképe lenne". Kézai Simon így ír a griffről: "Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak".

Megjelenik a griff a magyar népművészetben. Az egyik változatban fokozatosan követhető a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig. A másik változatban főisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethősként és táltosként ábrázolják. A Fehérlófia mesetípus 58 magyar változata közül 17-ben megjelenik a griff, a "nagymadár", amely oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját.

A griffmadár, a magyar mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat. A belső-ázsiai török népek meséiben és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülő madár néven szerepel.

- A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél igen sokrétű. Horváth Izabella ezt öt pontban határozta meg.

1. A főisten ábrázolása és szerepköre. A török népek körében az állat alakú szellemeknek különböző rangjuk volt, és ezek között a ragadozó madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jellegű ábrázolás, amely közel kétezerötszáz éven át követhető a pusztai népek művészetében, azt jelenti, hogy a hit, amely a művészeti alkotások mögött rejlik, igen mélyen gyökerezett a népben és a társadalom szerves része volt.

2. A fejedelmi nemzethős ábrázolása és szerepköre, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff éppúgy előfordul Attila hunjainál, mint a griffes-indás avaroknál, a török népeknél és az ujgur kánoknál, ezért e népekkel való kapcsolat erős köteléke a fejedelmeknek.

3. Szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre. Ha a fejedelem fő szerepét a sztyepi művész ábrázolni akarta, a négylábú griff, - az égi madár és a földi hatalom oroszlánformájának összeforrása - képét alkalmazta.

4. A táltos ábrázolása s szerepköre, ugyanis a táltos szelleme őseink mitológiája szerint állatalakot is tudott ölteni, de csak annak az állatnak az alakját, amelyik a táltos nemzetségének az állatőse volt. A négylábú griff, amelyik lóra vagy egy másik griffre támad nem akármelyik, hanem a fejedelmi nemzetségből származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.

5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre. A magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejű griffek párhuzamait a keleti puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk. A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítő is volt.

Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.

This image has been resized. Click this bar to view the full image. The original image is sized 750x390.

A daru

A daru, a magyarság ősi vándormadara, amely kapcsolatban állt ősi hitvilágunkkal. A darunak Közép- és Belső-Ázsiában két válfaja ismert, a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) és a pártás daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is találunk Belső-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza előtt. Egymagában, egyik lábában követ tartva az éberség jelképe. Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen ötosztatú tulipánt őrizve.

A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben. Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében. Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egy életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.

sztez

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2011. november 2., szerda

Ne hagyd ki ezt a blogbejegyzést!

ÚTÓLSZÓ SZÓ HOZZÁD

Elmegyek az életedből,
Meglátod,hogy a szememből
Nem csordul könny sem,
Elmegyek,hogy ne bánts többé,
Légy te boldog mind örökké.
Ha néked így könnyebb,
De a hosszú éjszakákon,
A szememre nem jön álom.
Rád gondolok mindig.
Ott valahol messze-messze,
Te sem hunyod a szemed le
Rám gondolsz te mégis ,
Szerte foszlott minden álom,
Keresem de nem találom,
Ki a hibás benne.
Én is tudom ,te is érzed,
Ez a sorsunk,ez a végzet.
Másként ,hogy is lenne.
Jöjjön hát az Isten veled,
Nyújtsd felém hát a kezedet,
Egyszer utoljára.
Felejtsd el ,hogy szerettelek,
Ne gondold,hogy a szívemet.
Csókolom most reája .

Barátaim....remélem értitek

Átirat ,,valakinek
....

Valahol a vad regényes Duna partján
Esküszik egy barna asszony,
Hazug szóval csalfán.
Letagadja azt a csókot,
Amit küldtem néki,
Letagadja a szerelmet
Mit fogadtam néki.

Nem tudom,hogy mit vétettem,
A te jó apádnak,
Mert megakar tartani ő bizony magának.
Pedig ahogy én szeretlek,
Nem szeret úgy senki.
Ugye édes te sem fogsz majd
Soha másé lenni.

Ne hallgasd a muzsika szót,
Gyere fel egy szóra,
Sápadt arcom
Könnyben úszik,
Törölgesd le róla.
Ha nem jössz fel
Maradj hát ott,
Hazudj csókolj,csalfán.
Ne halld meg.hogy sír a párod,
A gép más oldalán.

Pedig ahogy én szeretlek,
Nem szeret úgy senki,
Hidd el édes te sem fogsz majd
Mással boldog lenni.


Ifjú kori álmok....

Én nem bántam meg semmit ami köztünk történt,
S ha lehetne tán újra kezdeném.
Hogy meg fognám csendben a kezed,
Szájon csókolnálak könnyedén.
Én nem bántam meg semmit ami történt,
Hogy jött egy nap s mással láttalak.
Hogy aznap este,szokott randevúnkra,
Nem jöttél el hiába vártalak.
Már nem fáj a múlt,egy csillag lehullt .
Én már nem haragszom reád.
Csak emlékszem,s szívemen egy sóhaj ,
Hullámzik át.
Én nem bántam meg semmit ,
ami köztünk történt.
Talán majd egyszer elfelejtelek.
Csak homályosan emlékszem,
Arra az időkre
Mikor boldog voltam ,te veled.

Te neked írom-e ,sorokat
Elküldöm emlékül,figyeld a szavakat.
Valaha egyszer boldog leszel.
Akkor vedd elő emlék versemet.
Gyöngycseppek vagyunk az élet tengerén
Akár,hogy is űz a sors,te érted élek én.
Szeretnék még egyszer virágot keresni.
Elküldeném néked,tudnál-e még szeretni.
Rég volt mikor kéz a kézben együtt jártunk
Emlékszel-e reá drága édesem.
Leszállt az alkony a kéklő ég alján,
Minden boldoggá vált életünk hajnalán
Emlék versem tartalmát meg tudod.
Ha minden sor kezdő betűjét össze olvasod.

Te vissza élsz azzal ,hogy forrón szeretlek.
Te nem is tudod mi az a hű szerelem.
Mikor én sírtam jól tudom te rajtam nevettél.
Ott bántottál ahol nem szégyeltél.
Míg szemem szemedbe vágyat kutatott
Te játszottál velem,s kacagtál nagyon.
Te nem is tudsz szeretni talán.
Te nem ismered a lázas,vágy teli éjszakát.
Te nem tudod mit jelent szeretni,de nagyon.
Te vissza élsz szerelmemmel,s ez fáj nagyon.



RÉGI EMLÉKEK

Elválni könnyű ,de feledni nehéz,
Mert a szív a múltba vissza néz.
Lehet,hogy csendben búcsúzunk.
Még is fáj ha találkozunk,
Az Isten tudja erről kitehet ,
Akkor te is lesütöd szemed.
Százszor megállsz ,
Mégis tovább mész,
Mert elválni könnyű ,de feledni nehéz.

Nem tudok lemondani rólad,
Nem lehetsz másé csak az enyém.
S ha becsülete lehet még a szónak,
Ameddig élek így szeretlek én.
Nem tudom elképzelni,
Másként a jövőmet.
Most már csak veled.
Mert mit ér ha minden mást elértem,
Ha téged elvesztelek.
Jól tudom az emlék benned is él,
Neked is örök zsarnokod.
Megtagadhatsz mindent
Ami köztünk történt.
De ön magad meg nem tagadhatod.

Ha majd egy holdas éjszakán,
Szívünk egymásra talál.
Hogyha rólam álmodol.
Vagy ha csókra szomjazol
Könnyezve gondolj reám,
S akkor majd megtudod.
Hogy szép a szerelem.
S elfogod hinni,hogy nagyon szeretlek.


VOLT SZERELMEK..

Elmondom most néked mennyire szeretlek,
Akármi történt is soha nem feledlek.
Messze vagyok tőled ,nagyon messze távol,
De ha te is szeretsz, megtalálhatsz bárhol.
Mikor eszembe jutsz könnyes éjszakákon,
Csak a te neved lesz az imádságom.
Százszor elsuttogom,mennyire szeretlek,
Míg a szívem dobog, soha sem feledlek.
Mert elválni attól kit az ember szeret,
A halálnál is fájdalmasabb eset.
Mert a halál csak egy hosszú álom,
De az elválás szívet tépő fájdalom.

Hiába igyekszem elfeledni téged,
Nem tudok,nem bírok búcsút venni tőled
Neved emlegeti minden bokor lombja.
Szellő,s madár mind azt súgja.
Hisz minden elszáll elmúlik hirtelen,
Örök csak az igaz szerelem.
Szerelmed tiszta legyen
Mint az ég.
Szerelmed hű legyen míg csak élsz.

Ha szeretsz valakit ,becsüld meg igazán
Csak úgy lehetsz boldog életed tavaszán.
Ha nem szereted mond meg neki szépen.
Ne sírjon utánad ha hiába minden.
Nem tudom mikor lesz az a boldog óra,
Mikor véled találkozom újra.
Szerelmes szívem mind neked adom.
Hidd el drágám ,hogy szeretlek nagyon.

Amikor szerettél virágzott az erdő,
Te voltál a mindenem te voltál az első.
De mióta elhagytál,elmúlt minden álom.
Szomorú ősz lett a szép szerelmes nyárból.

VERSEIM

Megköszönök mindent néked,
Azt is,hogy szerettél.
Azt a kevés boldogságot,
Mit nekem szereztél.
Azt is mikor legelőször,
Csókoltad a számat.
Bocsáss meg,hogy te miattad
Sírok éjszakákat.
Nem tudlak én elfeledni,
Nem pihen a szívem,
Tudom te is büszkeségből,
Nem siratsz meg engem.
Nem bántottuk soha egymást,
Hisz boldogan éltünk,
Csak a szemünk lesz majd könnyes,
Ha egymásra nézünk.

Búcsúzz ha tudsz,
De ne hullass könnyet ,
Nem ér az semmit ,
Ha másé lett szíved.
Keresd a jobbat,
Felejtsd az álmot,
Felejtsd el azt ki szívből imádott,

Ha majd dobogni érzed szíved,
S megtalálod kit igazán szeret.
Szeresd lángolva ,imádd végtelen.
Hidd el boldoggá tesz az igaz szerelem.
S ha boldog leszel,boldog de nagyon.
Gondolj reám is egy szép napon.
Hisz nem lesz bűn gondolni arra
Ki csak volt boldog,de már nem lesz soha.

Kereszt úthoz értünk
Elbúcsúzunk csendben.
Nem egymásnak adott minket a Jóisten.
Hazug déli báb volt a mi boldogságunk.
Nem szabad hogy fájjon most az elválásunk.
Nem szabad,hogy szívem a szíved megértse ,
A hosszú tavasz új tavaszt meséljen.
Ami nem sikerült nálam azt majd megtalálod,
Új utakon keresd meg a boldogságod.

ZOLTÁN
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2011. október 28., péntek

SZENT KORONA TÁRSASÁG OLDALA





52_Ibolya_08_08 - SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K



























































52_Ibolya_08_08 profiloldala

SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K
[ Társadalom ]


Adjon Isten !Szebb Jövőt ! :Magyar Közösségi Oldal !!! Nemzeti Egységben Gondolkodok!Szent Korona-tan alapján !Magyar,legyen hited s újból lészen országod!Hajrá Magyarok!Hajrá Magyarország !

132 tagok
-
690 látogatók




Intéző






Intéző



Intéző





Intéző


Névjegy: SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K

---------BEMUTATKOZÁS !----------------


Tisztelt Olvasóink, magyar Testvéreink!


Hazánkban több mint 60 éve nincs valódi és teljes sajtószabadság. Pontosabban soha nem is volt. A tájékoztatást zömmel mindig a nemzetidegen (gyakran förtelmesen galád) érdekek irányították. De olykor azért a magyarság is hallathatta hangját. Néha megfogalmazódhattak olyan gondolatok is, amelyek a Kárpát-medence őslakóinak (a sumér, szabir, szkíta, hun, avar folytonosságot képviselő magyarságnak) tényleges sorsáról, vágyairól, küzdelmeiről, dicsőségéről vagy kudarcairól tudósítottak. Ferdítések, negatív elfogultságok, elhallgatások és gúnyos felhangok nélkül. Voltak idők, amikor senki sem mert bennünket nyíltan gyalázni és szembeköpni, vagy röhögve megfosztani a szólás, a védekezés, a válaszadás, a szolidaritás jogától. Sajnos, jelenleg nem ilyen korban élünk.

Az évezredeken át súlyos áldozatokkal megőrzött Nagy-Magyarország egyre kevésbé a miénk. Nemcsak azért, mert Trianonban gátlástalanul szétvagdosták, hanem azért, mert külső és belső árulóink, ellenségeink mohóságukban még megmaradt földünkre, javainkra is szemet vetettek. Ezért folyton-folyvást züllesztenek, gyengítenek, irtanak bennünket mind fizikailag, mind anyagi, mind morális és szellemi téren. Már az sem elég, ha öntudatlan, nincstelen, reményt vesztett rabszolgává válunk, és föladjuk egészséges nemzeti stratégiánkat. Kell a hely a tömegesen betelepülő idegeneknek, a világ minden sarkából idecsődített barbár „honfoglalóknak”, akik eleink csonthalmán s a mi holttestünk fölött szeretnék eljárni győzelmi táncukat.

Ha meg akarunk maradni, vállalnunk kell az ellenállást, a szervezett önvédelmi harcot bármi áron és bármilyen eszközökkel. Nincs időnk tétovázni, nincsenek lehetőségeink további ideológiák, társadalmi kísérletek, gazdasági-politikai „modellek” kipróbálására. Minden perc drága, minden hátrálás, megalkuvás a végső pusztulásunkat hozhatja. Csupán a merész, kitartó, becsületes cselekvés segíthet. Ebben nem számíthatunk semmilyen más népre, „testvérre” vagy szövetségesre, kizárólag magunkra. Csak akkor érhetünk el sikert, ha polgáraink java fölismeri történelmi hivatását, és önmagáért hajlandó lesz összefogni, majd keményen síkraszállni a földgolyó legrombolóbb, legdémonibb erőivel szemben. Ennek a küldetésnek, ennek a korparancsnak a föltárása, megértetése, az önzés és a gyávaság elsöprése ma szent kötelessége minden hazafinak, valamennyi gerinces írástudónak és értelmiséginek. Mindnyájan felelősek vagyunk egymásért, országunk, fajtánk boldogulásáért. Tilos megfutamodnunk, bajtársainkat cserbenhagynunk, vagy tőlük külső nyomásra elhatárolódnunk.


1989 óta a rémes patkánybűzben, a vészesen hömpölygő sajtóáradatban, itthon és külföldön megjelent ugyan néhány nemzeti lap (az utóbbi években pedig néhány internetes honlap), többnyire igen kis példányszámban; azonban mostanra jó részük kimúlt, mert nem bírta az alattomos támadásokat, az ellenséges szabotázsakciókat, vagy az olvasók közönyét és pénztelenségét. Ilyen előzmények után, ilyen lehetetlen, abszurd helyzetben öngyilkosság új lapot (honlapot) indítani. Talán csak bolondok, megszállott hívők, fanatikus népbarátok vállalkoznak erre. Mégis belevágunk, mert olyan nagy az igazság hiánya, oly átható a köd, oly sűrű a mocsár, hogy létszükséglet minden emberséges, tisztességes írás.

Konzervatív, jobboldali, keresztény erkölcsű, ősi hagyományainkból építkező, nemzeti alapokon álló, az egyetemes magyarság ügyének végsőkig elkötelezett, ugyanakkor világos, színvonalas, szókimondó, harcosan radikális (de túlzásoktól mentes!) orgánum szeretnénk lenni. A hírszórás frissességében nem tudunk (források, eszközök hiányában), nem is óhajtunk versenyezni a dögvészt terjesztő, torz szemléletű, tisztességtelen és gyűlölködő újság-gólemekkel, ill. internetes mamut-birodalmakkal. Inkább a hírmagyarázás, a megfontolt elemzés, a fölvilágosítás terén és a nemzetvédelemben próbálunk kiemelkedőt nyújtani. Mert erre van most olthatatlan szomjúság, csillapíthatatlan éhség honfitársaink lelkében. Fontos közügyekről, életünket, sorsunkat, jövőnket meghatározó dolgokról hozunk üzenetet, egyszerű szavakkal. Magyar nyelven kiáltunk, magyar embereknek. Aki minket vállal, azt mi is vállaljuk! Reméljük, hogy honlapunkat előbb-utóbb fölfedezik a magyarlakta világ összes területén, azaz az anyaországban, a határainkon túl és az emigrációban is. Később talán tároló kapacitása, tematikája is bővülhet, s a jelenleginél gyakrabban megújíthatjuk, ha Olvasóink igénylik, és önzetlen, derék mecénásaink akadnak.


Magyarok vagyunk. Vállalnunk kell történelmünket, szokásainkat, nyelvünket, kultúránkat, szellemi-lelki értékeinket, vagyis mindazt, amit népünk az évezredek során létrehozott, s mely örökség továbbadása nélkül épp legsajátabb nemzeti jellegünket veszítenénk el. Igyekszünk a jézusi úton járni (nincs más út, csak az Isten útja!), vagyis a bölcsesség, a hit, a remény, a szeretet s a lélek harmóniája vezérel bennünket.


Célunk a Szent Korona eszmeiségén alapuló vonzó Magyarország fölépítése, egy olyan társadalom létrehozása, ahol a középpontban az emberi jog és méltóság áll, ahol nincsenek elnyomók és elnyomottak, ahol sorsunkról magunk dönthetünk, ahol vezetőinket nem kinevezéssel helyezik fölénk, hanem a saját akaratunkból választhatjuk meg őket mind a munkahelyeken, mind a politikában, mind az élet bármely területén. (Mi például a főszerkesztőnket – Székesi Tőkés Emil Zoltán is ily módon helyeztük a posztjára, eddigi tevékenysége elismeréseként.)


Számunkra csupán az istenhit a fontos, de mindenki szabadon hódolhat vallásának (tartozzon akár az általunk preferált keresztény felekezetekhez, vagy kövessen más irányzatokat, pl. az ősmagyar mágus- és táltos-vallást), amennyiben az nem rombolja a magyarság érdekeit, s nem tartozik a deviáns szekták csoportjába, vagy a titkos (pl. szabadkőműves) szervezetekhez. Úgy gondoljuk, hogy népünk ezerféle megosztottságát nem szabad tetéznünk még azzal is, hogy hitbéli tabukat állítunk, vagy bármiféle vallási kizárólagosságra törekszünk. Virágozzon minden világnézet, filozófia és ideológia, ha az hasznunkra válhat, és segítheti megmaradásunkat, fölemelkedésünket.



Alapjában (polgári) demokraták (antiglobalisták, antibolsevisták és antiliberálisok) vagyunk, viszont határozottan elutasítjuk annak valamennyi nyugati és keleti torz formáját, ahol egy-egy hatalmaskodó kisebbségi réteg önkényesen rátelepszik a jámbor, jóhiszemű többségre, totálisan kiszolgáltatva azt a saját önző, sátáni törekvéseinek. Távol áll tőlünk, hogy a Kárpát-hazában bármely kisebbséget hátrányosan megkülönböztessünk, ugyanakkor nem tűrhetjük azt sem, hogy a többségi magyarságot idegenek diszkriminálják, vagy üldözzék a saját, ősi országunkban.


Az egyetemes szabadság csak addig terjedhet, amíg mások szabadságát nem sérti, azaz sohasem csaphat át szabadosságba. Csak az követelhet bármilyen jogot, aki kötelességeit is teljesíti nemzetünkkel szemben. A mi egyik fő feladatunk, hogy meggátoljuk a gonoszság, a magyarellenesség tobzódását, a sötétség további terjedését, s az igazság, a méltányosság fölmutatásával kivezessük tévelygő embertársainkat az éltető fény világosságába.


Nekünk bárki, bárhonnan írhat, ha van mondanivalója, és átérzi nemzetünk gondját. Cenzúra nélkül megjelenhet, ha bizonyítja jó szándékát, és megüti a mércét. Nem titkoljuk: a szegények és eltiportak oldalán állunk. A szerencsétlen, elesett, kisemmizett és megalázott többségért verekszünk. Kardot rántunk zsarnokaink, elnyomóink, szociálliberális vérszívóink ellen. Szembeszállunk a népnyúzókkal, a törvénytelen kiskirályokkal s ordas eszméikkel. Nem engedjük, hogy Nagyboldogasszony gyönyörű országa – a történelmi Magyarország – gengszterek paradicsoma, alvilági törpék és vasorrú bábák kéjbarlangja legyen! Félelem nélkül, mindenre elszántan, őszintén és szabadon beszélünk. Belezengünk a magyar éjszakába, mint egy riadót fúvó kuruc trombita!


Bár vannak szívünkhöz közeli pártok és szervezetek, nem kívánunk egyiknek sem szócsöve lenni. Ha közlünk is felhívásokat, programokat, állásfoglalásokat, nem ez a fő célunk. Nem a szeletelés, a megosztás, hanem az összefogás szorgalmazása, a széles tömegek érdeklődésének fölkeltése, a legfájóbb sebek kitapintása és gyógyítása, az öntudat ébresztése, a lehetőségek föltérképezése szerepel tervünkben. Nem keskeny ösvényeken, de tágas horizont alatt óhajtunk járni. A politikai iránymutatás mellett hasábjainkon lesz még (ős)történelem, gazdaság, szépirodalom, művészet, néprajz, vallás, sport, humor és egyéb színes anyag is. Hogy miből mennyi, majd eldönti az idő.


Kíváncsian várjuk észrevételeiket, cikkeiket, tanulmányaikat. Szalonképes, kulturált vitáknak, a miénktől eltérő nézeteknek is helyt adunk, ha a magyarság érdekeit, erkölcsét nem sértik. Önök ne csak olvasóink legyenek, hanem aktív munkatársaink is egyre nagyobb számban! Kérjük, segítsenek minket a népszerűsítésben is, s adományokkal is támogassanak bennünket (akár magánszemélyként, akár csoportosan), mert a kegyetlen sajtópiacon csak így tudunk fennmaradni. Nem csupán tőlünk, elsősorban Önöktől függ, hogy a romlás s a hazugság hosszantartó, gyászos sötétségét fölváltja-e a vigasztaló, napsütéses, tartós nemzeti fejlődés korszaka. A magyarok Istene áldja meg eltaposott, szenvedő népünket, hogy balsorsából végre fölemelkedhessen, és boldogan szárnyalhasson a viharok tépázta Kárpátok felett!


Azon leszünk, hogy segítsük elkábított, legázolt népünk talpra állását és öntudatra ébredését, ill. megvilágítsuk a helyes önvédelmi cselekvés feladatait, módozatait.


Azért vágunk bele, mert úgy gondoljuk, hisszük, hogy a tiszta magyar érzés és gondolat közvetítése soha, semmikor, a legbarbárabb időkben sem fölösleges. Mindig akad néhány őszinte hazafi, aki fölfigyel ránk, aki észreveszi, hogy szebben, okosabban, erkölcsösebben szólunk, mint a hivatásos bértollnokok, sőt arra is rádöbben, hogy másképpen nem is érdemes. Minket keményebb fából faragtak annál, hogysem az első kudarcok után meghátráljunk, s föladjuk a további küzdelmet. Amíg erővel, kitartással bírjuk, ez nem is következhet be, bármily mostoha körülmények közt kelljen munkálkodnunk.


Végső soron a SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI KÖRE-Honlap /itt új portálón / egy szilárd bazaltkő lesz a magyarság utolsó bástyájában, melynek szerepe, valódi értelme akkor fénylik föl igazán, ha föltámad és megmarad a nemzet. Tehát nem a saját túlélésünk fontos, hanem hogy hasznosan előrelendítsük népünk önmagára találását és átmentését a következő századokba. Ha a magyarság képes kiemelkedni a fojtogató, bűzös fertőből, akkor mi is számíthatunk az utókor megbecsülésére, de ha végleg elsüllyed, akkor huszadrangú kérdés a honlapunk sorsa. Ezt nemcsak nekünk kell leszögeznünk, hanem azoknak is el kell fogadniuk, akik aggódnak értünk, és szeretnek bennünket.


Részünkről ezután is meghozunk minden ésszerű áldozatot honlapunkért, s talán a jó Isten is ránk mosolyog egyszer, s pártfogolja nemes igyekezetünket, hogy mielőbb gyümölcsözhessen egész népünk javára. Mi eddig is a magyar igazságot, szabadságot és értékrendet képviseltük, ezután is ezen a rögös úton kívánunk járni. Két lábbal állunk e véráztatta földön, de szívünkkel és szemünkkel az égbe is nézünk. Elfogadunk minden baráti jobbot, de nem kíméljük hazánk ellenségeit! Ennek az élethalálharcnak bármi is legyen a kimenetele, rajtunk nem fog múlni. Ha sokan, egyre többen csatlakoznak hozzánk (akár egy honmentő mozgalom is kifejlődhet innen!), vagy tőlünk függetlenül hasonló eszmékért csatáznak, akkor van esély a győzelemre. Ha magunkra maradunk, úgy bukásunk elkerülhetetlen, miként az országé is. Kérjük tehát Olvasóinkat, hűséggel tartsanak ki mellettünk, és segítsék munkánkat, amiben csak tudják, mert ezzel a nemzet ügyét is szolgálják.

Addig is bő termést, jó egészséget, törhetetlen hitet és szebb jövőt kívánunk az összes hazánkért tenni kész magyarnak!


-NAGYAR KÖZÖSSÉGI OLDAL

-SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI KÖRE-HÁLÓZAT

-MAGYAR-HUN-WIW / Kft: üzemeltető /

Szerkesztő bizottsága kijelenti, hogy a honlapunkon megjelenő írások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal,

mindenkor a szerzők viselik az erkölcsi, politikai és jogi felelősséget, úgy a polgári jogi, mind a büntető jogi következményeket illetően.


Üdvözlettel:

v.Székesi Tőkés Emil Zoltán



TISZTELT FELHASZNÁLÓK !

SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI KÖR

-ONLINE-HÁLÓZATÁNAK


ETIKAI KÓDEXÉT


SZABÁLYZAT FORMÁJÁBAN KIVÁNJUK KÖZREADNI AZOKAT

AZ ELVI ERKÖLCSI ETIKAI ÉS SZAKMAI SZEMPONTOKAT,

AMELYEK EDDIG ÖSSZEGYÜLTEK,KÖVETENDŐ IRÁNYMUTATÓKÉNT !!!

.....................................................................................

-Társaságunk közösségi,családias,hazafias értékelvű

sajátossága az egymáshoz,a hazához való hűség,a

személyes tisztesség,valamint a közjó eszméihez való

ragaszkodás és áldozatvállalás,ezt az értéket igyekszik

átörökölni a következő nemzedékbe is.

-Tagjaink ápolják a nemzeti kulturánkban megtestesitett,

azokat az élet értelmére vonatkozó ismereteket, eszméket,

amelyek az együttélés iratlan szabályait tartalmazzák,

igy pl.az elkölcsi erényeket,érzelmeket,amelyek láthatatlan


erővel kötik össze egy közösség tagjait.

-Készek arra hogy egyéni sajátos ismereteikket, tudásukkal,

képességükkel a közérdek szolgálatában az ország

érdekeivel összhangban irigykedés és gyülöletmentesen

erősitsék az egyesület (baráti kör )müködőképességét.

-Tartózkodnak az igaztalan megnyilvánulásoktól,méltatlan

eszközök egymással szembeni igénybevételétől, lekezelő,

türelmetlen viselkedésétől és minden más olyan dolog

megjelenitésétől, amelyek kulturáltlanságra utalnak.

-A tagoknak egymás között is be kell tartaniuk a kulturált

érintkezés szabályait.

Ápoljuk a kapcsolatokat a "testvér " honlapok tagjaival is.

-A hozzászólások valóságtartalmáér az üzemeltető

(Magyar-Hun-Wiw-kft) és a "Magyar Közösségi -oldal


(Szent Korona-baráti kör) mint ,,kiadó,,semmilyen felelősséget

nem vállal ,azomban ha egy adott hozzászólás saját vagy

-más -jogos és méltányozható érdekeit ,illetve közérdeket sért,

vagy sérthet ,azt indoklás nélkül törölheti !!!

-Azt,hogy egy hozzászólás közönséges,erőszakos vagy

fenyegető-e ( stb ),azt az üzemeltető feladata eldönteni az

adott fórum ,illetve a téma jellegének függvényében.

-Céljaink megvalósitásában olyan feltételek biztositására

törekszünk ,ahol megtelepedhet a barátságot sugárzó ,

együtt érző kapcsolatrendszer,kialakulhat az őszinte,

a nyilt és a toleráns alkotó ,,légkör,,.

-A magyarsággal kapcsolatos fogalmak kapják vissza ,,ősi,,

hagyományos tartalmukat ,még az újonnan alkalmazott

fogalmak környezetében is, minden magyarázkodás

értelmezgetés és jogászkodás mentesen.

-Legyünk humánusok,emberközpontú,környezetvédök és

állatbarátok !


-Az etikai kódexben szereplő szabályok megsértése esetén:

-irásbeli figyelmeztetés ,majd újabb szabálysértés esetén

-kizárás lehet a tag sorsa.


Magyar Közösségi -oldal

Szent Korona Társaság Baráti Kör

Magyar-Hun-WIW-kft (üzemeltető )


elnők-igazgató

v.Székesi Tőkés Emil Zoltán

2008.10.01

Tulajdonosok
Címkék
Weboldal
http://hu.netlog.com/go/out/url=http%3A%2F%2Fsze…



Intéző


Csoport frissítései

Tegnap


SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K új blogbejegyzést ír: My links

október 26., szerda



majer kálmán mostantól tagja ennek a csoportnak: SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K

október 24., hétfő


Gulyás Ottó mostantól tagja ennek a csoportnak: SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K

október 23., vasárnap



molnar jozsef szerint a(z) 'Máté Ottilia - Ott ahol zúg az a négy folyó' című videó nem hiányozhat többé a kedvencei közül.

kelemen antal szerint a(z) 'Kárpátia - Neveket Akarok Hallani /1956 gyilkosaiv' című videó nem hiányozhat többé a kedvencei közül.
Még több frissítés



Intéző

Szavazások





ELFOGADJÁTOK E A trianoni-diktátumot, MINT VÉGLEGES TÉNYT ???
12

Már részt vettél ebben a szavazásban.

1920.06.04-TRIANON









  • NEM

    11 szavazat


    91.7%


  • IGEN

    1 szavazat


    8.3%




0 hozzászólás









Intéző





Intéző





Intéző




Intéző



Intéző


József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből

Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,
Erdély hegyein sűrű fellegek?

Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!

Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!
Halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős Turul-madár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!
Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!

Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok!
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket!

Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban: egyedül leszünk!
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!

Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot!

Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!

Kárpáti Piroska
(tanítónő; a románok e verséért 1920-ban felakasztották)





Intéző






Intéző






Intéző





Intéző






Intéző





Intéző






Intéző





Intéző






Intéző




Intéző




Intéző




Intéző





Intéző




Intéző




Intéző




Intéző




Intéző



690 látogató 2009. április 29. óta.



Intéző


Beszólások















Nincsenek friss beszólásaid.





Intéző


SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K beszólásai
















Nincsenek friss beszólások itt: SZENT KORONA TÁRSASÁG BARÁTI K beszólásai.






































Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)